A Debreceni Egyetem Pálffy István Színházi Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

In CategorySzervezeti
ByVeisz Betti

A Debreceni Egyetem Pálffy István Színházi Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

 

PREAMBULUM

A Pálffy István Színházi Szakkollégium (továbbiakban Szakkollégium) a Debreceni Egyetem (továbbiakban Egyetem) tehetséggondozó tevékenységének egyik műhelye, s mint ilyen az Egyetem többi szakkollégiumával együtt törekszik az Egyetem átfogó tehetséggondozó programjának megvalósítására.

A Szakkollégium a híres magyar szakkollégiumok és a Debreceni Református Kollégium hagyományait is őrzi és élteti, amennyiben azoknak két alapelvére, a magas színtű szakmaiságra és az önkormányzatiságra épül.

A Debreceni Egyetem a Pálffy István Színházi Szakkollégiumot 2007 tavaszán azért hozta létre, hogy benne az Egyetem hallgatói egy olyan tudományterület elméleti és gyakorlati oldalával ismerkedhessenek meg egyetemi oktatók, kutatók, a legkiválóbb elméleti és gyakorlati színházi szakemberek segítségével, amelynek egyetemünkön nincs akkreditált formájú képzése, de amely iránt a hallgatók körében érdeklődés mutatkozik. A szakkollégium ezt az igényt kívánja kielégíteni – lehetőséget kínálva hallgatóinak az Egyetemen folyó szakmai munka elméleti és gyakorlati kiegészítésére.

A Szakkollégium speciális kiegészítő tehetséggondozó programként alapfeladatának tekinti, hogy hallgatóiban kialakuljon a színház, e sajátos művészeti ág iránti érzékenység, továbbá tudatosítani kívánja bennük a színháznak, mint a társadalmi nyilvánosság egyik fontos terének jelentőségét is. A Szakkollégium tevékenységével elő kívánja segíteni, hogy tagjai társadalmi és művészeti kérdések iránt fogékony értelmiségivé válhassanak.

 

 

1. §

Általános rendelkezések

  1. A Szakkollégium hivatalos elnevezése: Debreceni Egyetem Pálffy István Színházi Szakkollégium
  2. Rövidítve: Pálffy István Színházi Szakkollégium
  3. Székhelye: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  4. Elektronikus elérhetősége: piszszkoli@gmail.com
  5. Alapítás éve: 2007.
  6. A Szakkollégium nem jogi személy. A Szakkollégium a DE tehetséggondozó tevékenységének egyik egysége.
  1. A Szakkollégium felett a törvényességi felügyeletet a Felsőoktatási Törvényben valamint az egyetemi szabályzatokban meghatározott keretek között a Debreceni Egyetem Tehetségtanácsa látja el.
  2. A Szakkollégium önálló pénzügyi kerettel nem rendelkezik.
  3. A Szakkollégium a működéséhez szükséges forrásokat pályázatok útján szerzi.
  4. A Szakkollégium szerzett bevételének kezelésében a Debreceni Egyetem Gazdálkodási Szabályzata irányadó.
  5. A Szakkollégium gazdálkodását a DE kompetens pénzügyi szervei felügyelik.
  6. A Szakkollégium megszűnését a Szakkollégium Tudományos Bizottsága vagy Elnöksége kezdeményezheti. A megszűnésről a Szakkollégium Közgyűlése dönt. A döntés csak a DE Tehetségtanácsa hozzájárulásával lép hatályba.
  7. A Szakkollégium működési rendje, munkája a törvényi és az egyetemi szabályozás valamint jelen SZMSZ szerint kerül meghatározásra és ezek szerint történik.
  8. Jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a felsőoktatási törvény tehetséggondozásra vonatkozó szabályai, a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának Szabályzata (DETEP) rendelkezései irányadóak.

 

2. §

A Szakkollégium céljai és feladatai

 

  1. A Szakkollégium elsődleges célja, hogy tagjai a színházművészet iránt fogékony és arról alapvető ismeretekkel rendelkező hallgatókká váljanak.
  2. A Szakkollégium feladatának tekinti, hogy tagjainak színházi jártasságát a DE oktatói és meghívott előadók segítségével szervezett keretek között elméletileg megalapozza és fejlessze.
  1. A Szakkollégium tagjainak elméleti tudását tutoriális rendszerben végzett egyéni kutatómunka segítségével kívánja elmélyíteni.
  2. A Szakkollégium hallgatóinak tudományos fejlődése érdekében szorosan együttműködik a Bölcsészettudományi Kar oktatóival.
  3. A képzés és a kutatás egyik kiemelt célja, hogy az eredmények olyan teljesítményekben manifesztálódjanak, mint részvétel OTDK-n és egyéb tudományos megmérettetéseken, konferenciákon és ezekből publikációk szülessenek.
  4. A Szakkollégium a DE mint Tehetségpont részeként kapcsolatot kíván létesíteni a város hasonló területen tevékenykedő középiskoláival, elsősorban a Debreceni Református Kollégium és Diákotthon Önképzőkörével és az Ady Endre Gimnázium drámatagozatával.
  1. A Szakkollégium az elméleti képzésen túl műhelymunkák, workshop-ok és drámapedagógiai tréningek formájában is lehetőséget kíván nyújtani hallgatóinak, hogy azok a gyakorlatban is tapasztalatokat szerezzenek a színházi munkával kapcsolatban.
  2.  A Szakkollégium ennek érdekében folyamatosan tartani kívánja a kapcsolatot a magyar színházi élet szereplőivel és elismert szakmai tekintélyeivel, együttműködik a Debrecenben működő színházakkal, társulatokkal. Kiemelt partnerei a debreceni Csokonai Színház és a Vojtina Bábszínház.
  3. A Szakkollégium teret kíván adni a hallgatói kreatív (színházművészeti) munkának is. A Szakkollégium segíti, szakmailag támogatja a hallgatók ez irányú tevékenységét. Ezen a területen együttműködésre törekszik egyéb szervezetekkel, mint a két fent megnevezett debreceni színház, az egyetemi és egyetemen kívüli színjátszó csoportok.
  4. A Szakkollégium mint öntevékeny diákközösség együttműködésre törekszik más hazai és külföldi szakkollégiumokkal és szakmai szervezetekkel és a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatával.

 

 

3. §

A Szakkollégium képzési formái

 

A szakkollégiumi képzés a Szakkollégium alapelveinek és célkitűzéseinek megfelelően a következő tevékenységeket foglalja magában:

  1. Színházlátogatás: A Szakkollégium által szervezett színházlátogatások (évenként minimum 6), melyeket a szakkollégisták a Szakkollégium által biztosított színházbérlettel a megadott időpontban tekintenek meg.

 

  1. A Szakkollégium által szervezett szakmai beszélgetések: a közösen megtekintett színházi előadásokhoz kapcsolódóan, előre meghatározott kérdéskört érintő szakmai beszélgetések az előadás létrehozóival (rendező, dramaturg, színészek stb.) A rendezvény a DE minden hallgatója és oktatója számára nyitott. Ezeket a nyitott rendezvényeket különösen ajánljuk az Egyetem többi szakkollégiumi tagságának.

 

 

  1. Színháztörténeti és/vagy –elméleti kurzusok előadás, szeminárium vagy szakemberekkel folytatott beszélgetéssorozat, intenzív workshop formájában, amely féléves tematika szerint a színháztudomány egy-egy kiválasztott területét járja körbe, s amelyet a Szakkollégium Tudományos Bizottsága állít össze, de a tematikára és az előadókra a Szakkollégium minden tagja tehet javaslatot.

 

  1. Kutatás: A hallgatóknak a felvétel utáni 2. tanévtől kezdődően kell kutatási vagy műhelymunkát végezniük. A szakkollégiumban folyó kutatási munka alapja a tutoriális rendszer. Ez azt jelenti, hogy a hallgatónak az év elején választania kell egy dráma vagy színházi tárgyú témát, amellyel a tutorok – a szakkollégium munkájában részt vevő egyetemi oktatók és/vagy színházi szakemberek – segítségével folyamatosan elmélyülten foglalkozik. A munka eredményéről az év végén a szakkollégium nyilvánossága előtt, az ún. házikonferencián kell beszámolni. A szakkollégium törekvése, hogy tagjai együtt dolgozva – lehetőleg – összehangolt színháztudományi tudományos projekteket is meg tudjanak valósítani.

 

  1. Színházi Műhelymunka: A Szakkollégium kiemelt szakmai partnereinek (Csokonai Színház és Vojtina Bábszínház) segítségével a Szakkollégium tagjainak lehetősége nyílik a fenti színházakban gyakorlati műhelymunkát végezni. Ez az adott színház egy-egy szakemberének (dramaturg, rendező, díszlettervező stb.) kijelölésével és irányításával végzett munkát jelenti, amelyről a szakkollégistának a félév végén szintén a szakkollégium nyilvánossága előtt kell beszámolnia.

 

  1. A legjobb tudományos és/vagy műhelymunkáról készült beszámoló publikálásáról a Szakkollégium Tudományos Bizottsága gondoskodik.  Ugyanúgy, mint a Szakkollégium tagjai által készített színházkritikák, recenziók esetében is.  Ez elsősorban a Magyar Játékszín nevű online színházi folyóiratban lehetséges, amelyet a Szakkollégium hallgatóiból és oktatóiból álló szerkesztőbizottság szerkeszt.

 

  1. Gyakorlati tréning: A Szakkollégium által félévenként szervezett s a partnerintézmény művésztanárai által tartott színházi vagy drámapedagógiai tréning, amelynek célja kettős: egyrészt személyes tapasztalatot szerezni a színházművészet mint testművészet lényegéről, másrészt elősegíteni és erősíteni a Szakkollégium hallgatóságának közösségi együvé tartozását. A program külön sikere, ha hallgatói kezdeményezések révén ebből előadható produkciók is születnek.

 

 

4. §

A Szakkollégium tagsága

  1. A Szakkollégium tagsági formái:

1.1.          rendes tag

1.2.          senior tag

1.3.          tiszteletbeli tag

1.4.          oktató

  1. A Szakkollégium tagja minden rendes tag, senior tag, tiszteletbeli tag és oktató.
  2. 3.                A Szakkollégium rendes tagja lehet az Egyetem bármely hallgatója, aki legalább két lezárt félévvel rendelkezik, a felvételi vizsga követelményeinek eleget tett (lásd 15. §)  a Szakkollégium céljait megismerte, azt magáénak érzi, és az SZMSZ 1. számú mellékletében található belépési nyilatkozatot aláírta.

3.1.A rendes tag tagsági jogviszonya a fenti feltételek teljesítése után lép életbe.

  1. A Szakkollégium rendes tagja jogosult:

4.1    részt venni a Szakkollégium tevékenységében és programjain,

4.2    észrevételeket, javaslatokat tenni és véleményt nyilvánítani a Szakkollégium működésével kapcsolatban,

4.3    a Közgyűlésen szavazati joggal részt venni,

4.4    a Szakkollégiumban megválasztása esetén vezetői feladatokat ellátni, és a Szakkollégium egyes programjaihoz kapcsolódóan az Elnökség által meghatározott  feladatokat ellátni.

  1. A Szakkollégium rendes tagja köteles:

5.1     tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni; betartani a Debreceni Egyetem írott és íratlan etikai normáit és

 

5.2.    tevékenyen részt venni a Szakkollégium szakmai rendezvényein,

 

5.3     aktívan támogatni a szakkollégium által szervezett egyéb, nem tanulmányi jellegű programokat, és ezzel segíteni a Szakkollégium munkáját,

 

5.4     a folyamatos kapcsolattartás érdekében e-mail címének változását 1 héten belül az Elnökségnek bejelenteni.

 

6. A rendes tagok szakmai  kötelességeit a jelen dokumentum részét képező Követelményrendszer (16. §) rögzíti.

7. További két félévre rendes tag marad az a személy, akinek hallgatói jogviszonya megszűnik, de kérésére az Elnökség és a Tudományos Bizottság minősített többséggel támogatja tagsági jogviszonyának fenntartását.

8. A Szakkollégium rendes tagjai automatikusa tagjaivá válnak a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó programjának.

9. A Szakkollégium senior tagja olyan személy lehet, aki felsőoktatási tanulmányait befejezte, és a Tudományos Bizottság felkérte a senior taggá válásra és az alábbiak közül legalább egy feltételnek megfelel:

9.1            korábban a Szakkollégium rendes tagja volt legalább 4 félévig,

9.2            korábban a Szakkollégium Elnökségének tagja volt,

9.3            korábban rendes tag volt, s akit a Tudományos Bizottság egyedi elbírálás alapján érdemesnek talál a senior tagságra.

10. A senior tag tagsági jogviszonya a felkérés elfogadásával és a senior-nyilvántartásba történő bevezetéssel jön létre.

11. A Szakkollégium rendszeres kapcsolatot ápol senior tagjaival, azokat különböző szakmai programokban való részvételre is felkérheti.

12. A Szakkollégium tiszteletbeli tagjává választhat olyan személyt, aki a szakkollégiumnak sem rendes, sem senior tagja, de  szervezői, oktatói vagy anyagi, illetve más típusú hozzájárulásával segíti a Szakkollégium munkáját.

13. Tiszteletbeli tag választása:

  1. Jelöltlista összeállítása. A jelöltlistára a Szakkollégium tagjai által felkért személy kerülhet fel, ha a felkérést elfogadta.
    1. A tiszteletbeli tagság örökös időtartamra szól.
    2. A tiszteletbeli tag megválasztásáról a Közgyűlés dönt.

14. A Szakkollégium tagja a Bölcsészettudományi Kar minden olyan oktatója, aki aktívan részt vesz a Szakkollégium munkájában: rendszeres előadóként, tutorként és/ vagy szervezőként.

14.1 A Szakkollégium oktatói maguk közül – egyszerű szavazattöbbséggel – Vezetőtanárt választanak. A vezetőtanári posztra jelölésre jogosult a Tudományos Bizottság és a Szakkollégium összes oktatója. A vezetőtanárt a DE Tehetségtanácsa véleményének figyelembevételével a Tehetségtanács elnöke nevezi ki.

14.2 A Vezetőtanár megbízatása két évre szól.

14.3 A szakkollégium vezetőtanára tárgyalási és aláírási joggal van felruházva. A vezetőtanár képviseli a Szakkollégiumot a külső szakmai és egyetemi szakmai és közéleti fórumokon.

14.4 A vezetőtanár egyben a Szakkollégium Tudományos Bizottságának vezetője. Ebben a minőségében feladata – a Tudományos Bizottsággal együttműködve – a Szakkollégiumban folyó szakmai munka koordinálása, irányítása.

 

 

 

 

 

 

5. §

A szakkollégium testületi szervei és a működésükre vonatkozó általános szabályok

 

  1. A szakkollégium testületi szervei a Közgyűlés, a Tudományos Bizottság, az  Elnökség, és a Felvételi Bizottság.
  2. A Közgyűlés nyilvános, azon valamennyi tag részt vehet.
  3. Az elnökségi üléseken az elnökségi tagok és a meghívott vendégek vehetnek részt.
  4. A Tudományos Bizottság ülésein a Bizottság tagjai és a meghívott vendégek vehetnek részt.
  5. A Felvételi Bizottság munkájában csak a Felvételi Bizottság tagjai vehetnek részt.
  6. A testületi szervek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv az ülés helyét és időpontját, az előterjesztésekkel kapcsolatos döntéseket, és a szavazatok megoszlását tartalmazza. A jegyzőkönyvet az adott testületi szerv levezető Elnöke írja alá, és a jegyzőkönyvvezető valamint a Szakkollégium egy szavazati jogú tagja hitelesíti.
  7. A testületei szervek tagjainak megbízatása – a rendes közgyűlések közötti – egy éves időtartamra szól.  Kivétel képez a Szakkollégium Vezetőtanárának megbízatása (lásd 4.§14.2)

6. §

A Közgyűlés

 

  1. A Közgyűlés a Szakkollégium legfőbb döntéshozó szerve, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1.1. az SZMSZ elfogadása és módosítása. Az SZMSZ elfogadása és módosítása a DE Tehetségtanácsa hozzájárulásával lép hatályba.

1.2. az Elnökség és a Tudományos Bizottság éves beszámolóinak elfogadása,

1.3. az öt elnökségi tag megválasztása és visszahívása,

1.4. a Tudományos Bizottság hallgatói rendes tagjának és elnökségi tagjának megválasztása,

1.5. a Felvételi Bizottság hallgatói rendes tagjának és elnökségi tagjának megválasztása.

 

  1. A Szakkollégium rendes Közgyűlését évente minimum egyszer össze kell hívni. Ekkor kerül sor az éves beszámolók elfogadására, és évente a testületi szerv tisztújítására is.
  2. A Közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét az Elnökség határozza meg, és arról a Szakkollégium minden tagját az Elnök 15 nappal a Közgyűlés előtt írásban, akár elektronikus úton is, értesíti.
  3. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az Elnökség többségi határozata alapján vagy az Elnök kérésére, illetve ha a Szakkollégium rendes tagjainak 20%-a ok és cél megjelölésével ezt írásban kezdeményezi.
  4. A rendkívüli Közgyűlést a Szakkollégium rendes tagjai vagy az Elnökség többségi határozata vagy elnöki kérés alapján született indítvány kézhezvételétől számított egy hónapon belül kell összehívni az Elnöknek.
  5. A rendkívüli Közgyűlésre a Szakkollégium rendes Közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.
  6. A Közgyűlés zavartalan lebonyolításáért az Elnökség a felelős.
  7. A Közgyűlést és az elnökségi üléseket az Elnök (távollétében az Alelnök) vezeti le.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a közgyűlést levezető elnöke, két hitelesítő rendes tag és a jegyzőkönyv vezetője ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell legalább:

  • a határozatképesség megállapításához szükséges adatokat,
  • az elfogadott napirendet,
  • az előterjesztett indítványok és a tárgyalásuk során elhangzott hozzászólások lényegét,
  • a meghozott határozatokat, azok keltét és számozását is megjelölve.

A közgyűlési jegyzőkönyveket időrendben lefűzve a mindenkori Elnök köteles őrizni, és kérés esetén betekintésre a tagok rendelkezésére bocsátani.

 

7. §

A Közgyűlés határozatképessége

  1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint 50%-a megjelent.
  2. Ha a Közgyűlés a meghívóban meghirdetett időpontjától számított fél órán belül nem válik határozatképessé, akkor a helyszínen meghirdetett időpontban a Közgyűlést meg kell tartani. (megismételt közgyűlés). A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül, az eredeti napirendi pontok tekintetében határozatképes. Erre a tagok figyelmét az első Közgyűlésre szóló eredeti meghívóban fel kell hívni.

8. §

A Közgyűlés döntéshozatala

  1. A Közgyűlésen a Szakkollégium minden tagja részt vehet, de szavazati joggal csak a rendes tagok és az oktatók rendelkeznek. Minden rendes tagnak és oktatónak egy szavazati joga van. A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, általában nyílt szavazással hozza.
  2. Szavazategyenlőség esetén az indítvány újratárgyalandó, majd a szavazást meg kell ismételni ugyanazon Közgyűlésen. Amennyiben a megismételt szavazás sem hoz döntést, akkor a kérdés csak újabb közgyűlésen tárgyalható.
  3. Titkos szavazással hoz határozatot a Közgyűlés személyi kérdésben, illetve ha a szavazásra jogosultak 1/3-a azt indítványozza.
  4. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé. A rendes tagok által  Közgyűlés elé terjesztett javaslatokat is napirendre kell tűzni, amennyiben azt a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezők 50%-ánál több szavazati joggal rendelkező résztvevő támogatja.
  5. A Közgyűlésen résztvevők 1/3-ának indítványára az Elnök köteles zárt ülést elrendelni.

 

 

9. §

Az Elnökség

 

Az Elnökség a Közgyűlés által megválasztott diák vezető testület.

  1. Az Elnökségnek öt tagja van, az Elnökség mandátuma 1 évre szól.

2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja a Szakkollégium rendes tagjai közül.

3. Az Elnökség tagjai:

1.1.                      Elnök

1.2.                      Alelnök/Titkár

1.3.                      három rendes tag

 

 

10. §

Az Elnökség és az Elnök feladatai, hatásköre

 

  1. A két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség a Szakkollégium működését érintő kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az SZMSZ szerint a Közgyűlés és a Tudományos Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
  2. Az Elnökség feladatai különösen:

2.1.                     a szakkollégisták érdekképviselete,

2.2.                     együttműködés a Szakkollégium Vezetőtanárával,

2.3.                     a szakkollégiumi rendezvények és kulturális programok szervezése

2.4.                     a közgyűlési határozatok végrehajtásának biztosítása és azok ellenőrzése,

2.5.                     az éves beszámoló-tervezet előkészítése és Közgyűlés elé terjesztése,

2.6.                     a Szakkollégium nyilvántartásának vezetése,

2.7.                     a Követelményrendszer  kialakítása a Szakkollégium Tudományos Bizottságával

2.8.                     együttműködés a DE HÖK szervezetével.

  1. Az Elnök hatáskörébe tartozik az Elnökség és a Közgyűlés összehívása, üléseik vezetése.
  2. Az Elnök feladatait és jogkörének gyakorlását az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Alelnök veszi át, kivéve azon eseteket, ahol ezt az SZMSZ kifejezetten tiltja.
  3. Az Elnök a Szakkollégium Vezetőtanárával az éves rendes Közgyűlésre beszámolót készít a Szakkollégium működéséről, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

 

 

 

 

 

11. §

Az Elnökség ülései

  1. Az elnökségi üléseket az Elnök hívja össze és vezeti le legalább kétheti rendszerességgel. Az ülések időpontjáról, helyéről, napirendjéről a beterjesztett javaslatokat megjelölve, írásban, akár elektronikus úton is értesítenie kell az Elnökség tagjait az egyes ülések előtt legalább két nappal. Az Elnök távollétében az Alelnök kötelessége a gyűlések összehívása és levezetése.
  2. Az elnökségi ülések zártkörűek, rajta az Elnökség tagjain kívül csak az Elnökség által meghívottak vehetnek részt.
  3. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjai több mint 50%- a jelen van.
  4. Ha az Elnökség az ülés időpontjától számított fél órán belül nem válik határozatképessé, vagy az ülés megkezdése után határozatképtelenné válik, akkor az elnökségi ülést 3 napon belül újra össze kell hívni.
  5. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítvány újratárgyalandó, majd a szavazást meg kell ismételni ugyanazon vagy a következő elnökségi ülésen.
  6. Amennyiben a megismételt szavazás sem hoz döntést, akkor az indítvány csak új ülésen tárgyalható.
  7. Titkos szavazással hoz határozatot az Elnökség személyi kérdésekben, illetve ha legalább három tagja azt indítványozza.
  8. Ha az Elnökség tagja az elnökségi ülések több mint 25 %-án nem vett részt, az Elnök kezdeményezheti az elnökségi tag visszahívását, és az általa betöltött posztra új személy választását. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt.

 

 

12. §

Az Elnökségi tagok megválasztása

  1. A Közgyűlés időpontjának kihirdetése és a Közgyűlés időpontja között a rendes tagok elnökségi tagjelölteket állíthatnak az elnökségi posztokra. Elnökségi tagnak a Szakkollégium minden rendes tagja választható, aki legalább egy éve tagja a Szakkollégiumnak.
  2. A jelöltté válás feltétele, hogy a Szakkollégium legalább egy rendes tagja vagy oktatója írásban jelölje a jelöltet, és a jelölt a jelöltséget a Közgyűlésen elfogadja.
  3. A jelölésnek tartalmaznia kell a jelölt nevét, továbbá az elnökségi posztot, amelyre a jelöltet jelölik.
  4. Elnökségi taggá az az öt személy válik, aki a jelenlévőktől megkapta a szavazók egyszerű többségi szavazatát.
  5. Amennyiben valamelyik elnökségi poszt esetében egyik jelölt sem kapja meg az egyszerű többségi támogatást, akkor második fordulót kell tartani az adott poszt két legtöbb szavazatot kapott jelöltje között.
  6. Szavazategyenlőség esetén a kérdéses személyekről új szavazás keretében kell dönteni.
  7. Amennyiben nem töltenek be minden elnökségi posztot, úgy ezek betöltésére a Közgyűlést levezető Elnök új Közgyűlést hirdet meg, melyet az eredeti Közgyűléshez képest 15 napon belül kell megtartani.

 

 

13. §

Tudományos Bizottság

A Tudományos Bizottság a Szakkollégium legfőbb szakmai testülete.

  1. A Tudományos Bizottságnak (továbbiakban Bizottság) öt tagja van.
  2. A Bizottság tagjai:

2.1.                     a Szakkollégium mindenkori Vezetőtanára,

2.2.                     a Szakkollégium két oktatója,

2.3.                          a Szakkollégium két rendes tagja

  1. A Bizottság mindenkori elnöke a Szakkollégium Vezetőtanára.
  2. A Szakkollégium két rendes tagját az Elnökség jelöli a posztra, de a Közgyűlés szavazata alapján kerülnek a Bizottságba.

4.1 A Tudományos Bizottság hallgatói tagjai közül az egyik az Elnökség tagja, a másik bármelyik rendes tag lehet.

  1. A két oktatót az oktatók jelölik ki maguk közül és egyszerű többséggel szavazzák meg, hogy közülük kik kerülnek be a Bizottságba.
  2. A Bizottság elnöke kihirdeti a Bizottság megalakulását és közli a Szakkollégium tagságával a Bizottság tagjainak nevét és elérhetőségét.
  3. A Tudományos Bizottság feladata és hatásköre:

7.1.                     a Szakkollégium szakmai- tudományos munkájának megtervezése és koordinálása,

7.2.                     javaslattétel a Szakkollégium vezetőjének és helyettesének személyére,

7.3.                     a szakirányú programok, előadássorozatok véleményezése,

7.4.                     a hallgatók által választott kutatási témák véleményezése és a hallgatók által végzett kutatói és színházi műhely-munka értékelése,

7.5.                     közreműködés felkérés szerint a Felvételi Bizottság munkájában és a fegyelmi eljárásokban.

  1. A Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az ülések összehívása a Bizottság elnökének feladata.

 

 

14. §

 Felvételi Bizottság

1. A Felvételi Bizottságnak 3 tagja van. A tagok: a Tudományos Bizottság egyik oktató tagja, az Elnökség egyik tagja és egy külső színházi szakember.

  1.       2.  Feladatai:

- megszervezi és lebonyolítja a felvételi eljárást

- kiírja a pályázatot

- kidolgozza a felvétel kritériumrendszerét

- elbírálja a jelentkezők által benyújtott írásbeli munkákat

- szóbeli meghallgatást tart a jelentkezőknek

- döntést hoz a hallgatók felvételéről

- írásban értesíti a pályázókat és nyilvánosságra hozza a felvételi eredményét

- elbírálja a régi tagok tagságot megújító kérelmét

15. §

A Szakkollégium felvételi rendje

 

  1. A Szakkollégium a szakkollégiumi férőhelyek betöltésére minden évben nyílt pályázatot ír ki, amelyet a Szakkollégium, a DE és a TEK honlapján tesz közzé.

2. A Szakkollégium rendes tagjainak száma maximum 30 fő.

3. Az új jelentkezők felvételéről a Felvételi Bizottság dönt. (A Felvételi Bizottság összetételéről lásd a 14.1. §.)

4. A felvételi vizsga követelményei:

4.1 egy a pályázati kiírásban megadott határidőig írásban benyújtott színházi    előadáselemzés,

4.2 felvételi elbeszélgetés a Felvételi Bizottság tagjaival.

5. A felvételét kérő hallgató értékelése pontrendszer alapján történik. A felvétel pontrendszerét a Felvételi Bizottság a felvételi meghirdetését megelőző ülésén határozza meg.

6. A Felvételi Bizottság a felvételizőt írásban értesíti a felvételin elért eredményéről.

 

7. A Szakkollégium a felvettek listáját a fenti fórumokon legkésőbb a szemeszter végén nyilvánosságra hozza.

 

8. A felvételi eljárás mindenkor a tanév második szemeszterében zajlik, s a felvételt nyert új hallgató az új tanév kezdetével válik – a fent megfogalmazott kritériumok teljesítése esetén (lásd 4.§ 3.) – a Szakkollégium rendes tagjává.

 

 

  1. A Szakkollégium Felvételi Bizottsága szükség esetén az őszi szemeszter elején pótfelvételit hirdethet a rendes felvételivel azonos kritériumokkal.

 

10. A Szakkollégium régi tagja a következő tanévre akkor maradhat a Szakkollégium tagja, amennyiben tagságának megújítási kérelmét a Szakkollégium vezetőségének (Tudományos Bizottság és Elnökség) a pályázati határidőig írásban benyújtotta és a szakkollégiumi tagság követelményrendszerét (lásd 16. §) teljesítette.

 

 

16. §

A Szakkollégium követelményrendszere

  1. A Követelményrendszer a Tudományos Bizottság és az Elnökség által kidolgozott szakmai követelményrendszer, amely érvényes a Szakkollégium minden rendes tagjára.
  2. A Követelményrendszer  kialakítása:

2.1                       A Tudományos Bizottság és az Elnökség  részvételi pontértéket rendel minden, a félév során zajló kurzushoz, szakmai programhoz annak tartalmi szempontjait figyelembe véve.

2.2                       A Tudományos Bizottság szakmai pontértéket rendel minden, a félév során teljesített tudományos munkához, publikációhoz.

2.3                       Az Elnökség szervezői pontértéket rendel minden, a félév során zajló programhoz, kurzushoz annak összetettségét alapul véve.

2.4                       Az Elnökség és a Tudományos Bizottság pontértéket rendel minden, a félév során teljesített színházi gyakorlati munkához.

2.5                       Az Elnökség és a Tudományos Bizottság meghatározza a 16. § 2./1., 2., 3. és 4. figyelembevételével azt a minimális pontszámkövetelményt, melyet a Szakkollégium rendes tagjaival szemben támaszt. Ez a kurzusok és a színházlátogatások esetében azt jelenti, hogy azok minimálisan 75%-án részt kell vennie a rendes tagoknak.

  1. A Kritériumrendszer követelményei akkor tekinthetőek teljesítettnek, ha a 16. § 2/ 5. szerinti minimális pontszámot rendes tag elérte, és a megszerzett pontok közül legalább egyet szervezői tevékenységért kapott. Ez azt jelenti, hogy a Szakkollégium rendes tagjainak aktívan ki kell venniük a szerepüket a kurzusok, workshopok, tréningek, színházlátogatások, kirándulások szervezéséből.
  2. A Szakkollégium a követelményrendszer teljesítése esetén a Szakkollégium rendes tagjának a tanulmányok elvégzését igazoló dokumentumot ad ki.

 

 

17. §

A szakkollégiumi tagság megszűnése

 

1. A tagsági jogviszony a tag kilépésével, kizárásával, halálával szűnik meg. A hallgatói jogviszony megszűnésével is megszűnik a tagsági jogviszony, kivéve a 4. § 7. és 9. pontjában szabályozott eseteket.

2. A tag kilépési szándékát írásban köteles közölni a Szakkollégium vezető testületeivel, a Tudományos Bizottsággal és az Elnökséggel. Tagsági jogviszonya az adott nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

3. A tag kizárása az alábbi esetekben következik be:

3.1 Az Elnökség minősített többséggel dönt a tag kizárásáról, melyre akkor kerülhet sor, ha a tag súlyosan megsérti az SZMSZ rendelkezéseit.

3.2 A rendes tag nem teljesítette a Követelményrendszer követelményeit két egymást követő félévben.

3.3 A rendes tag egy félévben nem teljesített egy szakmai pontot sem (Kivételt jelentenek a szabály alól az ösztöndíjjal külföldi tanulmányokat folytató rendes tagok.).

 

18. §

A Szakkollégium törvényes képviselete

1. A Szakkollégium képviseletét szakmai és tudományos kérdésekben a Vezetőtanár, egyéb kérdésekben az Elnök látja el.

2. A Szakkollégium képviseletét a Debreceni Egyetemen, annak szakmai fórumain köztestületeiben, köztestületei előtt (pl. Tehetségtanács) és más Egyetemen kívüli szakmai fórumokon, tárgyalásokon – amennyiben erre külön rendelkezés nincs, illetve amennyiben az adott helyzet másképp nem kívánja – a Vezetőtanár látja el.

3. A hallgatói önkormányzati, szakmai, szakkollégiumi fórumokon a Szakkollégium képviseletét– amennyiben erre külön rendelkezés nincs, illetve amennyiben az adott helyzet másképp nem kívánja – az Elnök látja el.

4. A Szakkollégiummal kapcsolatos dokumentumokat az Elnök és a Vezetőtanár együttesen látják el aláírásukkal.

 

19. §

Kiegészítő rendelkezések

  1. A Szakkollégium hallgatóinak hivatalos tájékoztatási csatornája a piszszhallgato@googlegroups.com elektronikus levelezési lista.
  2. A levelezési listát az Elnökség kommunikációs ügyek intézésével megbízott tagja koordinálja

 

 

PISZSZ Tisztviselői

In CategorySzervezeti
ByVeisz Betti

A Pálffy István Színházi Szakkollégium 2011. szeptember 22-én lezajlott Közgyűlés szavazásai alapján az

Elnökség tagjai:

Elnök: Nagy Sára

Alelnök, Szakmai és tudományos munkáért felelős tag: Veisz Bettina

Belső kommunikációért felelős tag: Somoskői Beáta

Gazdasági ügyekért felelős tag: Nagy Máté

Külső kapcsolatokért felelős tag: Farkas Evelin

Az oktatói ülés által választott, és a Közgyűlés által megszavazott tagjai a

Tudományos Bizottságnak:

Vezetőtanár: Dr. Balkányi Magdolna

Az oktatói kar delegáltjai:

Dr. Puskás István

Dr. Bódi Katalin

A diák Elnökség delegáltjai:

Veisz Bettina

Farkas Evelin

Szakkollégiumi Fórum – 2011. október 20.

In CategoryHírek
ByVeisz Betti


 A Pálffy István Színházi Szakkollégium 2011. október 20-án Szakkollégiumi Fórumot szervez.

A helyszín a Debreceni Egyetem Főépületének XI-es előadója. (III. emelet)

Az est meghívott vendége a budapesti Rajk László Szakkollégium.

Az esten előre láthatóan nyolc szakkollégium fog bemutatkozni egyenként 10-15 percben.
A program terveink szerint az alábbiak szerint tevődne össze:
- megnyitó gondolatok a szervezőkrészéről néhány percben
-Sántha Kálmán Szakkollégium bemutatkozása
-Tormay Béla Szakkollégium bemutatkozása
-BCE Rajk László Szakkollégium bemutatkozása
-Boldog Terézia Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium bemutatkozása
SZÜNET kb. 10 perc
-Hatvani István Szakkollégium bemutatkozása
-Kerpely Kálmán Szakkollégium bemutatkozása
-Gulyás György Szakkollégium bemutatkozása
-Márton Áron Szakkollégium bemutatkozása (?)
-Pálffy István Színházi Szakkollégium bemutatkozása

Szeretnénk, ha ez a program egy komolyabb együttműködésnek az első lépcsője lenne

a Debreceni Egyetem szakkollégiumai között.

Múltba Merengő – Nyata

In CategoryHírek
ByVeisz Betti

Múltba Merengő

Beszámoló a NYATÁról

NyATA 2011. július 14- 18., Nagyvárad

(beszámoló)

A szakkollégiumok nemzetközi konferenciáját idén 14. alkalommal rendezték meg. A NyATA története visszavezethető a rendszerváltás előtti időkig, egészen pontosan 1985- re. Ekkor Szarvason tartották néhány budapesti szakkollégium részvételével. ’85- ben még –akárcsak az egész mozgalom–, erősen politikai színezetű volt a rendezvény. A rendszerváltás óta, ahogyan az egész szakkollégiumi mozgalom ez is megváltozott. Ma a Kárpát- medence szakkollégiumainak tagjait várja a rendezvény egy sokszínű és sokoldalú programsorozatra, hogy erősödjön a kapcsolat a különböző szakkollégiumok között. Ilyenkor lehet látni, hogy a szakkollégiumi mozgalom élő legendája, Chikán Attila milyen jól fogalmaz, amikor azt mondja: „Virágozzék száz virág!”

Ahány szakkollégium létezik a Kárpát- medencében, annyiféle hagyomány alakult ki az utóbbi évtizedek folyamán. Nagyváradon nem száz virág, hanem 37 szakkollégium mintegy 170 szakkollégistája gyűlt össze, hogy együtt töltsön néhány napot a nyáron. A 2011- es NyATA fő üzenete és témája a következő volt: „Határtalan hálózatok”.

Július 14- én a Plenáris ülésen Chikán Attila a Rajk László Szakkollégium alapítója tartott előadást a szakkollégistáknak: A szakkollégiumok, mint emberi és intézményi hálózatok. Hol vannak a határok? címmel. Előadásában röviden felvázolta a szakkollégiumok kialakulásának történetét majd pedig arról beszélt, hogyan gondolkodhatunk ma a szakkollégiumokról. Először felvázolt egy nagyon optimista álláspontot, majd pedig egy pesszimistát is a hallgatóság felé. Végül mindkét érvrendszert egymás mellé állítva elmozdulási lehetőségeket vázolt fel a szakkollégistáknak. Előadásában jelezte, hogy az utóbbi időszakban rengeteg új dolog történt (Interkoll reform, Akkreditáció stb.) és elmondta ezek a folyamatok jól mutatják, hogy a szakkollégiumi mozgalom mindig képes az aktuális kihívásokra válaszolni.

Július 15- én délelőtt Civilszervezetek hálózata címmel volt kerekasztal beszélgetés, amely elsősorban azt mutathatta meg a szakkollégistáknak, hogy amikor ki kerülnek a szakkollégiumokból, hogyan válhatnak civilként felelős értelmiségivé. Délután Művészeti Kerekasztal várta az érdeklődőket, melynek témája Művészetek határon innen és túl volt. A téma sokat sejtetett és a beszélgetésben részt vevők neve is izgalmakat ígért a hallgatóság számára. Angi István zeneesztéta végül megfogalmazta a részt vevők számára, hogy Kodály a világ minden pontján Kodály marad. A művészetben nem a politikai határok fogják meghatározni, hogy mi meddig tart, hanem az, hogy mi értelmezők, befogadók vagy, ahogyan a beszélgetés egyik részt vevője fogalmazott fogyasztók, hogyan állunk hozzá a művészethez. Izgalmas vita alakult ki például a körül, hogy mindezt hogyan és hány féleképpen tehetjük meg.

Ezzel a beszélgetéssel párhuzamosan elsősorban közgazdászok számára tartottak egy másik előadást az erdélyi vállalkozásokról. A nap további programjai is elsősorban a közgazdászok számára nyújtottak izgalmat, hiszen Csaba László tartott előadást Európa válsága és a megoldás lehetősége címmel a szakkollégistáknak. Este szintén az ő részvételével volt beszélgetés Kutatói pálya, értelmiségi lét címmel.

Szombaton délelőtt ismét a közgazdászok örülhettek, hiszen a délelőtti előadás elsősorban nekik szólt Üzleti együttműködések a Kárpát-medencében címmel. Délután Szakkollégiumi Fórumot tartottak, amelyen minden részt vevő egy műhelybe került. A téma a szakkollégiumok közötti együttműködés volt, melyet az 5 műhely segítségével 5 részterületre bontottak fel. Az eredményeket egy kiadványban fogják publikálni. Minden műhely 3 oldalas beszámolót kell, hogy készítsen.  Este Bizalmi kapcsolatok a társadalomépítésben címmel hallgathattak a szakkollégisták előadást.

Vasárnap délelőtt Interkoll volt, melyen az ASEB (Akkreditációt Segítő Eseti Bizottság) és a KEB (Kommunikációs Eseti Bizottság) tartottak beszámolót a szakkollégiumoknak. Az ASEB az akkreditáció folyamatáról, míg a KEB a NEFMI- vel való kommunikációjáról beszélt. Mint megtudtuk, e héten hétfőn megy a KEB tárgyalni a minisztériumba, az ASEB pedig beszámolt az Akkreditációs Bizottság első üléséről és annak eredményeiről. Ez alapján tudható, hogy az Akkreditációs Pályázatot szeptember elején fogják kiírni. Mint megtudtuk Szendrő Péter AB tag közbenjárásának köszönhetően 5 millió Forintot fognak elkülöníteni a szakkollégiumok akkreditációjára.

ASEB tagok:

Égő Áron (PTE Kerényi Károly Szakkollégium)

Nagy Sára (DE PISZSZ)

Rákosfalvi Gergely (Luther Márton Szakkollégium)

Szatmári Tamás (BME Simonyi Károly Szakkollégium)

Trombitás Mónika (ELTE Bibó István Szakkollégium)

KEB tagok:

Kovács Dávid (BCE Rajk László Szakkollégium)

Radnai Rita (BCE Széchenyi István Szakkollégium)

Tiba Márton (ELTE Bibó István Szakkollégium)

 

(a találkozóról bővebben a nyata.ro oldalon)

Múltbéli Merengő – Németh Ákossal workshop – Tréning Bakota Árpáddal

In CategoryHírek
ByVeisz Betti

Múltbéli Merengő

Németh Ákossal workshop – Tréning Bakota Árpáddal

2010-2011 tavaszi félévben a képzés gerincét az a 30 órás intenzív műhelymunka adta, amelynek a „Drámaszöveg-dramaturgiai workshop” címet adtuk, s amelyet Németh Ákos drámaíró, dramaturg, drámafordító vezetett. Ő 5 dráma és elméleti szövegek segítségével 6 egységben (március 25-26, április 8-9 és május 6-7.) elméleti, történeti, gyakorlati elemző és kreatív írás formájában kívánta bevezetni a hallgatókat a drámai szövegek dramaturgiai olvasásába és írásába. A foglalkozások végső célja az volt, hogy a hallgatók megértsék és a gyakorlatban is kipróbálják, mitől és hogyan működik a drámaszöveg a színházban.

 

 

 

A pályázatban betervezett programok közül a másik kreatív alkotói műhelymunka a Bakota Árpád színésztanár által irányított drámapedagógiai-színházi tréning volt. Ez mind ősszel, mind tavasszal 3-3 alkalommal volt megrendezve egy-egy hétvégén.Az őszi tréningek finanszírozását másik forrásból tudtuk megoldani. A jelen pályázatból a március 17-én, március 31-én és április 21-én tartott, összesen 20 órás tréning költségeit fedeztük.

 

 

Múltbéli Merengő – Nyílt nap a PISzSz háza tájékán

In CategoryHírek
ByVeisz Betti

Múltbéli Merengő

Nyílt nap a PISzSz háza tájékán – beszámoló képekben

 

 

 

 

 

 

(További képek a PISzSz facebook oldalán!)

 

 

Múltbéli Merengő – A rendező mint szövegalakító

In CategoryHírek, Szakmai beszélgetés
ByVeisz Betti

Múltbéli Merengő

A rendező mint szövegalakító – Szakmai beszélgetésünk a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attilával

A Debreceni Egyetem Pálffy István Színházi Szakkollégiuma szakmai beszélgetés- sorozatot indított a 2010/2011- es tanév második félévében. E beszélgetés- sorozat második meghívottja Vidnyánszky Attila a debreceni Csokonai Színház igazgató- főrendezője volt, aki idén március 15- én vehette át a Kossuth- díjat. Nagy öröm és megtiszteltetés volt, hogy egy ilyen kiváló szakmai tekintéllyel volt alkalma találkozni a szakkollégium és az egyetem oktatóinak, hallgatóinak.

A beszélgetés középpontjában a rendező szövegalakító szerepe állt. Elsősorban arra volt kíváncsi Balkányi Magdolna, a szakkollégium vezetőtanára, aki vezette a beszélgetést, hogy Vidnyánszky hogyan látja belülről saját pályáját. Az igazgató egyértelművé tette válaszában, hogy legnagyobb teljesítményének a mai napig a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház megalapítását és vezetését tartja. Emellett azonban kijelentette, hogy most már komolyan meg kell említenie a Csokonai Színházban végzett munkáját is, hiszen sikerült egy olyan társulatot összeverbuválni az utóbbi öt esztendő folyamán, mely mostanra Magyarország egyik, talán a legerősebb társulata lett. A rendező visszautalva kijevi mentorára elmondta, hogy az a rendező igazi tekintély, aki regisseurként tevékenykedik. Elárulta a közönségnek, hogy a regisseur az a rendező, aki egy komoly társulatot is irányít és nem csupán egy- egy előadás rendezését vállalja el különböző színházakban. A vendégrendezés Vidnyánszky szerint ugyanis egy nagyon kényelmes pozíció, ugyanakkor egy társulatot irányítani komolyabb, mert ott nem csak önmagért és az adott előadásért felel a rendező, hanem az egész társulat munkájáért.

Balkányi Magdolna ezt követően azt kérdezte a Csokonai Színház rendezőjétől, hogy véleménye szerint hol van a helye a szövegnek a rendezéseiben. Vidnyánszky ekkor felvázolta a közönség számára, hogy a szövegnek a különböző korokban más és más szerep jutott a színházban. Központi szerepet pedig a repertoár színházak kialakulásával kapott. Saját rendezéseit is több csoportba rendezte a hallgatóság számára. Elmondta, hogy a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szövege például önmagában értelmezhetetlen, hiszen három különböző szöveg rétegből áll össze, ráadásul a konkrét replikáknak a nagyobb részét a színészekkel közösen fogalmazták meg. A rendező ugyanakkor nyílván valóvá tette, hogy teljesen más a helyzet, amikor a rendező „Csehovban fürdik meg”. Hiszen egy- egy Csehov- szöveggel ő maga sorról- sorra ismerkedik és minden mozzanatát aprólékosan megvizsgálja azért, hogy maga előtt láthassa a csehovi világot. Megint más esetekben pedig előfordul, hogy a zene indítja el a rendezés felé. Például a Dorottya megrendezésekor a zene hamarabb megvolt.

Ennek apropóján fogalmazódott meg a kérdező következő kérdése is, mely arra kereste a választ, hogy egy- egy erős drámaszöveg mennyire köti meg a rendező kezeit. Vidnyánszky azt válaszolta, hogy mindig alázattal fordul a szöveghez, de alapvetően meghatározza rendezéseit az, hogy milyen problémák idegesítik a világban és véleménye szerint ez a szabadság ad lehetőséget a rendezéshez. Egy zenei- metaforával próbálta érzékletesebbé tenni a választ a közönség számára. Azt mondta, ha más benne a zene, akkor újra hangszereli a szöveget. Erre példaként a Nemzeti Színházban bemutatott Hová lett a rózsa lelke című darabot hozta fel. Elmondása szerint ugyanis a történet gyönyörű volt, de a próbafolyamat során egy „szalondrámának” érezte, ezért áthangszerelte a szöveg 80%- át.

Az operák rendezésének nehézségei is szóba kerültek a beszélgetés alatt, melyről Vidnyánszky azt mondta: „Az operával sok csoda és sok baj is van!” Magyarázata szerint vannak Wagner librettói, melyek, úgy ahogy vannak gyönyörűek és összetettek a történetek is, de ott van másik példának Verdi, aki primitív történetekkel dolgozott, de a zene, melyet szerzett hozzá magával ragadó és a rendező ilyenkor hagyja, hogy a zene irányítsa. Példaként az operával kapcsolatban a Borisz Godunov- ot hozta fel a rendező elmondva, hogy csodálatos a történet, a zene, de van egy probléma: kilenc, az az 9! befejezése van a történetnek. Ebben az esetben a rendezőnek nehéz döntenie, de egyet ki kell választani.

Negyedik típusként Hobo rendezései kerültek elő, melyekről elmondta, hogy kifejezetten a közönség számára készülnek. A Hobo- előadásokkal ugyanis azt a katarzist kívánják elérni a színházban, melyek a koncerteken vannak. S mint tudjuk ezt sikerül is elérnie ezeknek az előadásoknak. A debreceni közönség ugyanis nagyon kedveli a másik Kossuth- díjjal jutalmazott szerzőt.

A beszélgetés végül nyitottá vált és kérdezhettek a közönség soraiban helyet foglalók is. Többek között a Három nővér rendezése került középpontba és a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás. Emellett fontos kérdés volt az is, hogy a hosszú évek óta futó előadások hogyan képesek működni a mai korban. Vidnyánszky azt mondta, hogy ezek az előadások folyamatosan változnak, ahogyan a színészek is, akik játszanak bennük. De a mondanivalójuk megmarad. Elárulta szeretné látni a Három nővért úgy is, hogy a jelenleg 30 év körüli szereplők már 60 évesek és még mindig ők a három nővér. Hiszen az ő felfogásában a Három nővér története a III. felvonással kezdődik, amikor már egy tűz után vannak és a világuk kezd darabjaira hullani. A rendező azzal indokolta ezt, hogy a mai ember is egy ilyen tűz utáni világban él.

Végül igyekezett a beszélgetés a jövő felé is tekinteni és kiderült a hallgatóság számára, hogy egy ígéretes és izgalmakban gazdag évad elé tekinthetünk itt Debrecenben, mert ismét rendezni fog nálunk három világhírű rendező, akiket már szinte haza vár a közönség. A vihar és a Fodrásznő rendezője Viktor Rizsakov, az Oblom- off rendezője  Andrezej Bubien és A tüzes angyal rendezője Silviu Purcarete lesznek a színház vendégrendezői.

 

(a beszélgetésről megjelent Nagy Sára beszámolója a kulter.hu oldalon)

Múltbéli Merengő – Drámaszöveg és színház

In CategoryHírek, Szakmai beszélgetés
ByVeisz Betti

Múltbéli Merengő

Drámaszöveg és színház  – Szakmai beszélgetésünk Borbély Szilárddal

Drámaszöveg és színház kapcsolatát kívánta feltárni a PISZSZ a tavaszi félév első nyílt beszélgetése során. A kollégium hallgatói tanári segítséggel próbálnak elmerülni a színház és a drámai szöveg mágikus kapcsolatában, az íróasztaltól a színpadig. A március 10.-ei rendezvényen Borbély Szilárd segítette a kis csapatot annak megértésében, milyen is a kapcsolat szövegalkotó és színház között, elsősorban a Dea Debrecen című munkája kapcsán.

A rendezvényt Balkányi Magdolna, a szakkollégium vezetőtanára nyitotta meg, melyet követően Borbély Szilárd három fő témát érintve, tőle megszokott szelíd őszinteséggel, vezette be a társaságot sajátos alkotói világába. Először a lírai, epikus és drámaalkotási különbségekről beszélt, majd a szövegalkotói tapasztalatait osztotta meg velünk,és végül némileg visszatekintett az elmúlt korok színház és szöveg kapcsolatára.

A beszélgetés során megtudtuk, hogy ő maga mindig is különös varázst érzett a drámai szövegek világában, hiszen úgy érezte, az ilyen jellegű művek kihívást jelentenek számára, hiszen itt nemcsak különböző hangok megteremtésére van szükség, hanem teljes karaktereket kell megjelenítenie, kidolgozott kapcsolati hálóval. A figurák leírásával nem okozott problémát, ám igencsak nehezen találta meg helyüket a színpadon, ahogyan ő fogalmazott, sokáig nem érezte, a titokzatos színpadi varázslat lebegését. Ám éppen a színpadra állítással kapcsolatban rombolta le illúziónkat, azzal, hogy elmesélte, hogy a szöveg nem úgy jut el a színpadra, ahogyan mi azt külső szemmel, mondjuk egy színházi plakát alapján elképzeljük. A színészek nem csupán megkapnak egy kész szöveget, amelyet begyakorolnak, és változtatás nélkül eljátszanak. A karakterek és maga az előadás eredménye egy hosszasabb együttműködés révén jön létre, melynek első lépése csupán a motiváció vagy akár egy cím létrejötte.

 

A Dea Debrecen című „theátromi bohóskodás” létrejötte a 2009-es Kazinczy-évfordulóhoz köthető, életre hívása a DTV, a Csokonai Színház és az Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Intézet közös pályázatához köthető. Célja tulajdonképpen egy olyan mozgóképes mű létrehozása volt, amely egyedi módon próbálja meg hozzánk közelebb hozni a magyar történelmet, tulajdonképpen egy szórakoztató tanulási lehetőséget próbál nyújtani a fiataloknak.  A darab szövege később az Alföldben is megjelent, illetve színdarabként ebben az évadban is felkerült a Csokonai Színház műsorára. Borbély Szilárd kiemelte, hogy a munkálatokban hatalmas szerepe volt a színészeknek, volt olyan rész, amelyet ők maguk alkottak meg a karakterformálás során.

A történet az 1800-as években játszódik, a fogságból hazatért Kazinczy és Csokonai próbálja elfoglalni megérdemelt helyét a társadalomban, ám ehhez mindkettejüknek házasodnia kell, kettejük érdekes kapcsolatára, „ütközéseikre” fókuszálva próbálja bemutatni a darab az akkori életet, felfogást és ahogyan azt Borbély Szilárd is mondta, a darab legfőbb törekvése, hogy igazi emberként mutassa meg irodalmunk két nagy alakját, lerombolva azt az mitikus képet, mely gyakran élő mitikus költői képet. Hiszen ők is hús-vér emberek, akárcsak mi magunk. Bár számunkra csak az Alföldbéli szövegkönyvből látszik, hiszen a darabból ezek a részek kimaradtak. Borbély Szilárd kiemelte, nagy hatással voltak rá Csokonai megzenésített versei, hiszen úgy érzi, a valódi, korabeli hangzás is egészen más útra terelheti érzéseinket, értelmezéseinket a versekkel kapcsolatban.  A szöveget olvasva, vagy akár a darabot látva valóban úgy érezzük, hogy Borbély Szilárdnak sikerült megteremtenie azt a melankolikus és mégis vidám hangulatot, melyben Kazinczy és Csokonai élhettek és alkothattak itt, „Dea Debrecenben”

(A beszélgetésről Farkas Evelin beszámolója megjelent az Egyetemi Élet hasábjain)