Magyar Játékszín

In CategoryHírek
ByVeisz Betti

Elindult a Pálffy István Színházi Szakkollégium tagjai által

szerkesztett online színházi folyóirat!:)

Elérhetőség a http://magyarjatekszin.hu/ oldalon!!!
 
Kellemes olvasást!
 

2011. október 27. – elméleti foglalkozás

In CategoryTanulmányi
ByVeisz Betti

Kedves Szakkollégisták!

Találkozunk csütörtökön, 27-én a Színházi előadás-ról szóló elméleti szemináriumunkon, amire a Fischer-Lichte szöveg folytatását olvassák el alaposan, azaz A performativitás eszétikája c. kötet 3. fejezetét. A fejezet címe: Játékosok és nézők együttes testi jelenléte ( 49-101. old.).

Szakkollégisták

In CategorySzakkollégisták
ByVeisz Betti

A Pálffy István Színházi Szakkollégiumba a 2011-2012-es tanévre felvételt nyert hallgatók névsora:

  1. Ádám Bence (2011) amerikanisztika
  2. Baksa András (2009) történelem
  3. Csejk Petra (2011) német (történelem minor)
  4. Csomós Balázs (2011) DRHE kommunikáció- és médiatudomány
  5. Farkas Evelin (2010) magyar (angol minor)
  6. Gesztelyi Hermina (2011) magyar (német minor)
  7. Hlebnyikova Natasa (2010) andragógia
  8. Horváth Imre Olivér (2011) angol (magyar minor)
  9. Juhász Anett (2008) magyar nyelv és irodalom
  10. Kókai Erzsébet (2011) digitális nyelvészet
  11. Lovas Anett Csilla (2008) magyar nyelv és irodalom
  12. Nagy Máté (2011) magyar nyelv és irodalom
  13. Nagy Sára (2009) magyar nyelv és irodalom
  14. Orbán Anna (2011) magyar (irodalomtudomány spec.)
  15. Orgonás Veronika (2011) magyar (irodalomtudomány spec.)
  16. Orosz Eszter (2011) magyar (pedagógia minor)
  17. Somogyi Tibor (2011) magyar (irodalomtudomány spec.)
  18. Somoskői Beáta (2007) magyar – történelem (etika minor)
  19. Szamkó Eszter (2011) magyar (néprajz minor)
  20. Szihalmi Csilla (2011) magyar nyelv és irodalom
  21. Vasáros Ildikó (2010) magyar nyelv és irodalom
  22. Veisz Bettina (2009) magyar nyelv és irodalom

 

A Pálffy István Színházi Szakkollégiumba a 2010-2011-es tanévre felvételt nyert hallgatók névsora:

  1. Baksa András (2009) történelem
  2. Farkas Evelin (2010) magyar (angol minor)
  3. Hlebnyikova Natasa (2010) andragógia
  4. Juhász Anett (2008) magyar nyelv és irodalom
  5. Győrfi Katalin (2010) olasz
  6. Lovas Anett Csilla (2008) magyar nyelv és irodalom
  7. Molnár Zsófia (2009) angol
  8. Nagy Sára (2009) magyar (irodalomtudomány spec.)
  9. Nagy Teréz (2008) német- történelem
  10. Pájer Alíz (2010) anglisztika
  11. Somoskői Beáta (2007) magyar – történelem (etika minor)
  12. Varga Mária (2007) magyar
  13. Vass Eszter (2009) angol- német
  14. Vasáros Ildikó (2010) magyar nyelv és irodalom
  15. Veisz Bettina (2009) magyar nyelv és irodalom

A szakkollégium hallgatóinak létszáma ebben a tanévben azért volt az átlagosnál kisebb, mert a szakkollégium hallgatóinak egyéni tudományos tevékenységének erősítése érdekében ekkor vezettük be a tutoriális rendszert, amelynek értelmében a pályázás egyszeri alkalommal meghívásos alapon történt.

 

 

A Pálffy István Színházi Szakkollégiumba a 2009-2010-es tanévre felvételt nyert hallgatók névsora:

  1. Baksa András
  2. Balogh Edit
  3. Bodnár Krisztina
  4. Juhász Anett
  5. Keczán E. Mariann
  6. Kovács Szilvia
  7. Lakó Zsigmond
  8. Léka Dóra
  9. Lőrincz Zsuzsanna
  10. Lovas Anett Csilla
  11. Maksai Ágnes
  12. Molnár Zsófia
  13. Nagy Sára
  14. Nagy Teréz
  15. Nyírő Nikolett Szabina
  16. Orbán Anna
  17. Réti Zsófia
  18. Sándor Zita
  19. Sári Alexandra
  20. Somogyi Tibor
  21. Somoskői Beáta
  22. Szabó Dániel
  23. Tar Ildikó
  24. Tóth Bernadett
  25. Varga Mária
  26. Varga Nikolett
  27. Vass Eszter
  28. Veisz Bettina

 

A Pálffy István Színházi Szakkollégium hallgatói voltak a 2008-2009-es tanévben:

  1. Antal Alexandra
  2. Balogh Edit
  3. Blanár László
  4. Bodnár Zsuzsa
  5. Fodor Bernadett
  6. Galaczi Zsófia
  7. Juhász Anett
  8. Kiss Virág
  9. Kondrai Judit
  10. Kovács Szilvia
  11. Lakó Zsigmond
  12. Léka Dóra
  13. Lipták Fanni
  14. Lovas Anett
  15. Lőrincz Zsuzsanna
  16. Nagy Kinga
  17. Nagy Teréz
  18. Péterfia Magdolna
  19. Petrényi Barbara
  20. Réti Zsófia
  21. Somoskői Beáta
  22. Szakács Zsuzsanna
  23. Szentpéteri Csilla
  24. Szilágyi Edit
  25. Takács Sándor
  26. Tóth Bernadett
  27. Tóth Viktória
  28. Varga Erika
  29. Varga Mária
  30. Varga Nikolett
  31. Zelenák Johanna

 

A Pálffy István Színházi Szakkollégiumba a 2007-2008-es tanévre felvételt nyert hallgatók névsora:

  1. Antal Alexandra
  2. Antali Edit
  3. Blanár László
  4. Budaházi Réka
  5. Fodor Bernadett
  6. Illich Katalin
  7. Kondrai Judit
  8. Lakó Zsigmond
  9. Lőrincz Zsuzsanna
  10. Nagy Ágnes
  11. Páles Zsófia
  12. Pétfalvi Árpád
  13. Petrényi Barbara
  14. Puskás Zita
  15. Réti Zsófia
  16. Sándor Zita
  17. Szilágyi Edit
  18. Varga Mária

PISZSZ-ben közreműködő oktatók, kutatók, színházi és színháztudományi szakemberek listája 2007-2011

In CategorySzervezeti
ByVeisz Betti

PISZSZ-ben közreműködő oktatók, kutatók, színházi és színháztudományi szakemberek listája 2007-2011

 

Debreceni Egyetem oktatói, tutorai:

-          Dr. Balkányi Magdolna, egyetemi docens, a Szakkollégium vezetője

-          Dr. Lukovszki Judit, egyetemi docens

-          Dr. Borbély Szilárd, egyetemi docens, szépíró

-          Dr. Varró Gabriella, egyetemi docens

-          Dr. Berta Erzsébet, egyetemi adjunktus

-          Dr. Puskás István, egyetemi adjunktus

-          Dr. Bódi Katalin, egyetemi adjunktus

-          Dr. Németh Lenke, egyetemi adjunktus

-          Dr. Takács Miklós, egyetemi adjunktus

-          Dr. Kricsfalusi Beatrix, egyetemi adjunktus

-          Dr. Horváth Andrea, egyetemi adjunktus

-          Dr. Bényei Péter, egyetemi adjunktus

-          Dr. Fazakas Gergely Tamás, egyetemi adjunktus

-          Dr. Görömbei András, egyetemi tanár

 

 

Színházi szakemberek:

-          Vidnyánszky Attila, rendező, a Csokonai Színház Kossuth díjas igazgatója

-          Kocsár Balázs, karmester, a Csokonai Színház zenei igazgatója

-          Kozma András, dramaturg, műfordító, Csokonai Színház

-          Rideg Zsófia, dramaturg, műfordító, Csokonai Színház

-          Szász Zsolt, rendező, színházantropológus, Csokonai Színház

-          Bakota Árpád, a Csokonai Színház színművésze

-          Rácz József, Csokonai Színház színművésze

-          Ráckevei Anna, Csokonai Színház színművésze

-          Csikos Sándor, Csokonai Színház színművésze

-          Mészáros Tibor, Csokonai Színház színművésze

-          Mercs János, Csokonai Színház színművésze

-          Trill Zsolt, a Csokonai Színház színművésze

-          Láposi Terka, színház antropológus, dramaturg, rendező

-          Asbóth Anikó, színházigazgató, Vojtina Bábszínház

-          Zsótér Sándor, színművész, dramaturg, rendező, egyetemi docens, Színművészeti Egyetem

-          Csanádi Judit, díszlettervező, egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti  Egyetem

-          Németh Ákos, drámaíró, műfordító, dramaturg

-          Visky András, drámaíró, dramaturg, egyetemi docens

-          Cserhalmi György, színművész, rendező

-          Ondraschek Péter, díszlet és jelmeztervező

-          Nagy József, Franciaországban élő táncművész, társulatvezető

-          Valère Novarina, francia író, rendező,

-          Molnár Klára, tudományos munkatárs

-         Miklós Eszter, PhD-hallgató, kulturális szervező (DE)

-          Freytag Orsolya, doktorjelölt, kulturális szervező (DE)

 

Színháztudományi szakemberek:

-          Patrice Pavis, professzor (Párizs)

-          Ungvári Zrínyi Ildikó, egyetemi docens, Marosvásárhely

-          Kékesi Kun Árpád, egyetemi docens, KRE,

-          Kiss Gabriella, egyetemi docens, KRE

-          Pap János, egyetemi docens, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A Debreceni Egyetem Pálffy István Színházi Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

In CategorySzervezeti
ByVeisz Betti

A Debreceni Egyetem Pálffy István Színházi Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

 

PREAMBULUM

A Pálffy István Színházi Szakkollégium (továbbiakban Szakkollégium) a Debreceni Egyetem (továbbiakban Egyetem) tehetséggondozó tevékenységének egyik műhelye, s mint ilyen az Egyetem többi szakkollégiumával együtt törekszik az Egyetem átfogó tehetséggondozó programjának megvalósítására.

A Szakkollégium a híres magyar szakkollégiumok és a Debreceni Református Kollégium hagyományait is őrzi és élteti, amennyiben azoknak két alapelvére, a magas színtű szakmaiságra és az önkormányzatiságra épül.

A Debreceni Egyetem a Pálffy István Színházi Szakkollégiumot 2007 tavaszán azért hozta létre, hogy benne az Egyetem hallgatói egy olyan tudományterület elméleti és gyakorlati oldalával ismerkedhessenek meg egyetemi oktatók, kutatók, a legkiválóbb elméleti és gyakorlati színházi szakemberek segítségével, amelynek egyetemünkön nincs akkreditált formájú képzése, de amely iránt a hallgatók körében érdeklődés mutatkozik. A szakkollégium ezt az igényt kívánja kielégíteni – lehetőséget kínálva hallgatóinak az Egyetemen folyó szakmai munka elméleti és gyakorlati kiegészítésére.

A Szakkollégium speciális kiegészítő tehetséggondozó programként alapfeladatának tekinti, hogy hallgatóiban kialakuljon a színház, e sajátos művészeti ág iránti érzékenység, továbbá tudatosítani kívánja bennük a színháznak, mint a társadalmi nyilvánosság egyik fontos terének jelentőségét is. A Szakkollégium tevékenységével elő kívánja segíteni, hogy tagjai társadalmi és művészeti kérdések iránt fogékony értelmiségivé válhassanak.

 

 

1. §

Általános rendelkezések

  1. A Szakkollégium hivatalos elnevezése: Debreceni Egyetem Pálffy István Színházi Szakkollégium
  2. Rövidítve: Pálffy István Színházi Szakkollégium
  3. Székhelye: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  4. Elektronikus elérhetősége: piszszkoli@gmail.com
  5. Alapítás éve: 2007.
  6. A Szakkollégium nem jogi személy. A Szakkollégium a DE tehetséggondozó tevékenységének egyik egysége.
  1. A Szakkollégium felett a törvényességi felügyeletet a Felsőoktatási Törvényben valamint az egyetemi szabályzatokban meghatározott keretek között a Debreceni Egyetem Tehetségtanácsa látja el.
  2. A Szakkollégium önálló pénzügyi kerettel nem rendelkezik.
  3. A Szakkollégium a működéséhez szükséges forrásokat pályázatok útján szerzi.
  4. A Szakkollégium szerzett bevételének kezelésében a Debreceni Egyetem Gazdálkodási Szabályzata irányadó.
  5. A Szakkollégium gazdálkodását a DE kompetens pénzügyi szervei felügyelik.
  6. A Szakkollégium megszűnését a Szakkollégium Tudományos Bizottsága vagy Elnöksége kezdeményezheti. A megszűnésről a Szakkollégium Közgyűlése dönt. A döntés csak a DE Tehetségtanácsa hozzájárulásával lép hatályba.
  7. A Szakkollégium működési rendje, munkája a törvényi és az egyetemi szabályozás valamint jelen SZMSZ szerint kerül meghatározásra és ezek szerint történik.
  8. Jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a felsőoktatási törvény tehetséggondozásra vonatkozó szabályai, a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának Szabályzata (DETEP) rendelkezései irányadóak.

 

2. §

A Szakkollégium céljai és feladatai

 

  1. A Szakkollégium elsődleges célja, hogy tagjai a színházművészet iránt fogékony és arról alapvető ismeretekkel rendelkező hallgatókká váljanak.
  2. A Szakkollégium feladatának tekinti, hogy tagjainak színházi jártasságát a DE oktatói és meghívott előadók segítségével szervezett keretek között elméletileg megalapozza és fejlessze.
  1. A Szakkollégium tagjainak elméleti tudását tutoriális rendszerben végzett egyéni kutatómunka segítségével kívánja elmélyíteni.
  2. A Szakkollégium hallgatóinak tudományos fejlődése érdekében szorosan együttműködik a Bölcsészettudományi Kar oktatóival.
  3. A képzés és a kutatás egyik kiemelt célja, hogy az eredmények olyan teljesítményekben manifesztálódjanak, mint részvétel OTDK-n és egyéb tudományos megmérettetéseken, konferenciákon és ezekből publikációk szülessenek.
  4. A Szakkollégium a DE mint Tehetségpont részeként kapcsolatot kíván létesíteni a város hasonló területen tevékenykedő középiskoláival, elsősorban a Debreceni Református Kollégium és Diákotthon Önképzőkörével és az Ady Endre Gimnázium drámatagozatával.
  1. A Szakkollégium az elméleti képzésen túl műhelymunkák, workshop-ok és drámapedagógiai tréningek formájában is lehetőséget kíván nyújtani hallgatóinak, hogy azok a gyakorlatban is tapasztalatokat szerezzenek a színházi munkával kapcsolatban.
  2.  A Szakkollégium ennek érdekében folyamatosan tartani kívánja a kapcsolatot a magyar színházi élet szereplőivel és elismert szakmai tekintélyeivel, együttműködik a Debrecenben működő színházakkal, társulatokkal. Kiemelt partnerei a debreceni Csokonai Színház és a Vojtina Bábszínház.
  3. A Szakkollégium teret kíván adni a hallgatói kreatív (színházművészeti) munkának is. A Szakkollégium segíti, szakmailag támogatja a hallgatók ez irányú tevékenységét. Ezen a területen együttműködésre törekszik egyéb szervezetekkel, mint a két fent megnevezett debreceni színház, az egyetemi és egyetemen kívüli színjátszó csoportok.
  4. A Szakkollégium mint öntevékeny diákközösség együttműködésre törekszik más hazai és külföldi szakkollégiumokkal és szakmai szervezetekkel és a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatával.

 

 

3. §

A Szakkollégium képzési formái

 

A szakkollégiumi képzés a Szakkollégium alapelveinek és célkitűzéseinek megfelelően a következő tevékenységeket foglalja magában:

  1. Színházlátogatás: A Szakkollégium által szervezett színházlátogatások (évenként minimum 6), melyeket a szakkollégisták a Szakkollégium által biztosított színházbérlettel a megadott időpontban tekintenek meg.

 

  1. A Szakkollégium által szervezett szakmai beszélgetések: a közösen megtekintett színházi előadásokhoz kapcsolódóan, előre meghatározott kérdéskört érintő szakmai beszélgetések az előadás létrehozóival (rendező, dramaturg, színészek stb.) A rendezvény a DE minden hallgatója és oktatója számára nyitott. Ezeket a nyitott rendezvényeket különösen ajánljuk az Egyetem többi szakkollégiumi tagságának.

 

 

  1. Színháztörténeti és/vagy –elméleti kurzusok előadás, szeminárium vagy szakemberekkel folytatott beszélgetéssorozat, intenzív workshop formájában, amely féléves tematika szerint a színháztudomány egy-egy kiválasztott területét járja körbe, s amelyet a Szakkollégium Tudományos Bizottsága állít össze, de a tematikára és az előadókra a Szakkollégium minden tagja tehet javaslatot.

 

  1. Kutatás: A hallgatóknak a felvétel utáni 2. tanévtől kezdődően kell kutatási vagy műhelymunkát végezniük. A szakkollégiumban folyó kutatási munka alapja a tutoriális rendszer. Ez azt jelenti, hogy a hallgatónak az év elején választania kell egy dráma vagy színházi tárgyú témát, amellyel a tutorok – a szakkollégium munkájában részt vevő egyetemi oktatók és/vagy színházi szakemberek – segítségével folyamatosan elmélyülten foglalkozik. A munka eredményéről az év végén a szakkollégium nyilvánossága előtt, az ún. házikonferencián kell beszámolni. A szakkollégium törekvése, hogy tagjai együtt dolgozva – lehetőleg – összehangolt színháztudományi tudományos projekteket is meg tudjanak valósítani.

 

  1. Színházi Műhelymunka: A Szakkollégium kiemelt szakmai partnereinek (Csokonai Színház és Vojtina Bábszínház) segítségével a Szakkollégium tagjainak lehetősége nyílik a fenti színházakban gyakorlati műhelymunkát végezni. Ez az adott színház egy-egy szakemberének (dramaturg, rendező, díszlettervező stb.) kijelölésével és irányításával végzett munkát jelenti, amelyről a szakkollégistának a félév végén szintén a szakkollégium nyilvánossága előtt kell beszámolnia.

 

  1. A legjobb tudományos és/vagy műhelymunkáról készült beszámoló publikálásáról a Szakkollégium Tudományos Bizottsága gondoskodik.  Ugyanúgy, mint a Szakkollégium tagjai által készített színházkritikák, recenziók esetében is.  Ez elsősorban a Magyar Játékszín nevű online színházi folyóiratban lehetséges, amelyet a Szakkollégium hallgatóiból és oktatóiból álló szerkesztőbizottság szerkeszt.

 

  1. Gyakorlati tréning: A Szakkollégium által félévenként szervezett s a partnerintézmény művésztanárai által tartott színházi vagy drámapedagógiai tréning, amelynek célja kettős: egyrészt személyes tapasztalatot szerezni a színházművészet mint testművészet lényegéről, másrészt elősegíteni és erősíteni a Szakkollégium hallgatóságának közösségi együvé tartozását. A program külön sikere, ha hallgatói kezdeményezések révén ebből előadható produkciók is születnek.

 

 

4. §

A Szakkollégium tagsága

  1. A Szakkollégium tagsági formái:

1.1.          rendes tag

1.2.          senior tag

1.3.          tiszteletbeli tag

1.4.          oktató

  1. A Szakkollégium tagja minden rendes tag, senior tag, tiszteletbeli tag és oktató.
  2. 3.                A Szakkollégium rendes tagja lehet az Egyetem bármely hallgatója, aki legalább két lezárt félévvel rendelkezik, a felvételi vizsga követelményeinek eleget tett (lásd 15. §)  a Szakkollégium céljait megismerte, azt magáénak érzi, és az SZMSZ 1. számú mellékletében található belépési nyilatkozatot aláírta.

3.1.A rendes tag tagsági jogviszonya a fenti feltételek teljesítése után lép életbe.

  1. A Szakkollégium rendes tagja jogosult:

4.1    részt venni a Szakkollégium tevékenységében és programjain,

4.2    észrevételeket, javaslatokat tenni és véleményt nyilvánítani a Szakkollégium működésével kapcsolatban,

4.3    a Közgyűlésen szavazati joggal részt venni,

4.4    a Szakkollégiumban megválasztása esetén vezetői feladatokat ellátni, és a Szakkollégium egyes programjaihoz kapcsolódóan az Elnökség által meghatározott  feladatokat ellátni.

  1. A Szakkollégium rendes tagja köteles:

5.1     tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni; betartani a Debreceni Egyetem írott és íratlan etikai normáit és

 

5.2.    tevékenyen részt venni a Szakkollégium szakmai rendezvényein,

 

5.3     aktívan támogatni a szakkollégium által szervezett egyéb, nem tanulmányi jellegű programokat, és ezzel segíteni a Szakkollégium munkáját,

 

5.4     a folyamatos kapcsolattartás érdekében e-mail címének változását 1 héten belül az Elnökségnek bejelenteni.

 

6. A rendes tagok szakmai  kötelességeit a jelen dokumentum részét képező Követelményrendszer (16. §) rögzíti.

7. További két félévre rendes tag marad az a személy, akinek hallgatói jogviszonya megszűnik, de kérésére az Elnökség és a Tudományos Bizottság minősített többséggel támogatja tagsági jogviszonyának fenntartását.

8. A Szakkollégium rendes tagjai automatikusa tagjaivá válnak a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó programjának.

9. A Szakkollégium senior tagja olyan személy lehet, aki felsőoktatási tanulmányait befejezte, és a Tudományos Bizottság felkérte a senior taggá válásra és az alábbiak közül legalább egy feltételnek megfelel:

9.1            korábban a Szakkollégium rendes tagja volt legalább 4 félévig,

9.2            korábban a Szakkollégium Elnökségének tagja volt,

9.3            korábban rendes tag volt, s akit a Tudományos Bizottság egyedi elbírálás alapján érdemesnek talál a senior tagságra.

10. A senior tag tagsági jogviszonya a felkérés elfogadásával és a senior-nyilvántartásba történő bevezetéssel jön létre.

11. A Szakkollégium rendszeres kapcsolatot ápol senior tagjaival, azokat különböző szakmai programokban való részvételre is felkérheti.

12. A Szakkollégium tiszteletbeli tagjává választhat olyan személyt, aki a szakkollégiumnak sem rendes, sem senior tagja, de  szervezői, oktatói vagy anyagi, illetve más típusú hozzájárulásával segíti a Szakkollégium munkáját.

13. Tiszteletbeli tag választása:

  1. Jelöltlista összeállítása. A jelöltlistára a Szakkollégium tagjai által felkért személy kerülhet fel, ha a felkérést elfogadta.
    1. A tiszteletbeli tagság örökös időtartamra szól.
    2. A tiszteletbeli tag megválasztásáról a Közgyűlés dönt.

14. A Szakkollégium tagja a Bölcsészettudományi Kar minden olyan oktatója, aki aktívan részt vesz a Szakkollégium munkájában: rendszeres előadóként, tutorként és/ vagy szervezőként.

14.1 A Szakkollégium oktatói maguk közül – egyszerű szavazattöbbséggel – Vezetőtanárt választanak. A vezetőtanári posztra jelölésre jogosult a Tudományos Bizottság és a Szakkollégium összes oktatója. A vezetőtanárt a DE Tehetségtanácsa véleményének figyelembevételével a Tehetségtanács elnöke nevezi ki.

14.2 A Vezetőtanár megbízatása két évre szól.

14.3 A szakkollégium vezetőtanára tárgyalási és aláírási joggal van felruházva. A vezetőtanár képviseli a Szakkollégiumot a külső szakmai és egyetemi szakmai és közéleti fórumokon.

14.4 A vezetőtanár egyben a Szakkollégium Tudományos Bizottságának vezetője. Ebben a minőségében feladata – a Tudományos Bizottsággal együttműködve – a Szakkollégiumban folyó szakmai munka koordinálása, irányítása.

 

 

 

 

 

 

5. §

A szakkollégium testületi szervei és a működésükre vonatkozó általános szabályok

 

  1. A szakkollégium testületi szervei a Közgyűlés, a Tudományos Bizottság, az  Elnökség, és a Felvételi Bizottság.
  2. A Közgyűlés nyilvános, azon valamennyi tag részt vehet.
  3. Az elnökségi üléseken az elnökségi tagok és a meghívott vendégek vehetnek részt.
  4. A Tudományos Bizottság ülésein a Bizottság tagjai és a meghívott vendégek vehetnek részt.
  5. A Felvételi Bizottság munkájában csak a Felvételi Bizottság tagjai vehetnek részt.
  6. A testületi szervek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv az ülés helyét és időpontját, az előterjesztésekkel kapcsolatos döntéseket, és a szavazatok megoszlását tartalmazza. A jegyzőkönyvet az adott testületi szerv levezető Elnöke írja alá, és a jegyzőkönyvvezető valamint a Szakkollégium egy szavazati jogú tagja hitelesíti.
  7. A testületei szervek tagjainak megbízatása – a rendes közgyűlések közötti – egy éves időtartamra szól.  Kivétel képez a Szakkollégium Vezetőtanárának megbízatása (lásd 4.§14.2)

6. §

A Közgyűlés

 

  1. A Közgyűlés a Szakkollégium legfőbb döntéshozó szerve, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1.1. az SZMSZ elfogadása és módosítása. Az SZMSZ elfogadása és módosítása a DE Tehetségtanácsa hozzájárulásával lép hatályba.

1.2. az Elnökség és a Tudományos Bizottság éves beszámolóinak elfogadása,

1.3. az öt elnökségi tag megválasztása és visszahívása,

1.4. a Tudományos Bizottság hallgatói rendes tagjának és elnökségi tagjának megválasztása,

1.5. a Felvételi Bizottság hallgatói rendes tagjának és elnökségi tagjának megválasztása.

 

  1. A Szakkollégium rendes Közgyűlését évente minimum egyszer össze kell hívni. Ekkor kerül sor az éves beszámolók elfogadására, és évente a testületi szerv tisztújítására is.
  2. A Közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét az Elnökség határozza meg, és arról a Szakkollégium minden tagját az Elnök 15 nappal a Közgyűlés előtt írásban, akár elektronikus úton is, értesíti.
  3. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az Elnökség többségi határozata alapján vagy az Elnök kérésére, illetve ha a Szakkollégium rendes tagjainak 20%-a ok és cél megjelölésével ezt írásban kezdeményezi.
  4. A rendkívüli Közgyűlést a Szakkollégium rendes tagjai vagy az Elnökség többségi határozata vagy elnöki kérés alapján született indítvány kézhezvételétől számított egy hónapon belül kell összehívni az Elnöknek.
  5. A rendkívüli Közgyűlésre a Szakkollégium rendes Közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.
  6. A Közgyűlés zavartalan lebonyolításáért az Elnökség a felelős.
  7. A Közgyűlést és az elnökségi üléseket az Elnök (távollétében az Alelnök) vezeti le.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a közgyűlést levezető elnöke, két hitelesítő rendes tag és a jegyzőkönyv vezetője ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell legalább:

  • a határozatképesség megállapításához szükséges adatokat,
  • az elfogadott napirendet,
  • az előterjesztett indítványok és a tárgyalásuk során elhangzott hozzászólások lényegét,
  • a meghozott határozatokat, azok keltét és számozását is megjelölve.

A közgyűlési jegyzőkönyveket időrendben lefűzve a mindenkori Elnök köteles őrizni, és kérés esetén betekintésre a tagok rendelkezésére bocsátani.

 

7. §

A Közgyűlés határozatképessége

  1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint 50%-a megjelent.
  2. Ha a Közgyűlés a meghívóban meghirdetett időpontjától számított fél órán belül nem válik határozatképessé, akkor a helyszínen meghirdetett időpontban a Közgyűlést meg kell tartani. (megismételt közgyűlés). A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül, az eredeti napirendi pontok tekintetében határozatképes. Erre a tagok figyelmét az első Közgyűlésre szóló eredeti meghívóban fel kell hívni.

8. §

A Közgyűlés döntéshozatala

  1. A Közgyűlésen a Szakkollégium minden tagja részt vehet, de szavazati joggal csak a rendes tagok és az oktatók rendelkeznek. Minden rendes tagnak és oktatónak egy szavazati joga van. A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, általában nyílt szavazással hozza.
  2. Szavazategyenlőség esetén az indítvány újratárgyalandó, majd a szavazást meg kell ismételni ugyanazon Közgyűlésen. Amennyiben a megismételt szavazás sem hoz döntést, akkor a kérdés csak újabb közgyűlésen tárgyalható.
  3. Titkos szavazással hoz határozatot a Közgyűlés személyi kérdésben, illetve ha a szavazásra jogosultak 1/3-a azt indítványozza.
  4. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé. A rendes tagok által  Közgyűlés elé terjesztett javaslatokat is napirendre kell tűzni, amennyiben azt a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezők 50%-ánál több szavazati joggal rendelkező résztvevő támogatja.
  5. A Közgyűlésen résztvevők 1/3-ának indítványára az Elnök köteles zárt ülést elrendelni.

 

 

9. §

Az Elnökség

 

Az Elnökség a Közgyűlés által megválasztott diák vezető testület.

  1. Az Elnökségnek öt tagja van, az Elnökség mandátuma 1 évre szól.

2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja a Szakkollégium rendes tagjai közül.

3. Az Elnökség tagjai:

1.1.                      Elnök

1.2.                      Alelnök/Titkár

1.3.                      három rendes tag

 

 

10. §

Az Elnökség és az Elnök feladatai, hatásköre

 

  1. A két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség a Szakkollégium működését érintő kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az SZMSZ szerint a Közgyűlés és a Tudományos Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
  2. Az Elnökség feladatai különösen:

2.1.                     a szakkollégisták érdekképviselete,

2.2.                     együttműködés a Szakkollégium Vezetőtanárával,

2.3.                     a szakkollégiumi rendezvények és kulturális programok szervezése

2.4.                     a közgyűlési határozatok végrehajtásának biztosítása és azok ellenőrzése,

2.5.                     az éves beszámoló-tervezet előkészítése és Közgyűlés elé terjesztése,

2.6.                     a Szakkollégium nyilvántartásának vezetése,

2.7.                     a Követelményrendszer  kialakítása a Szakkollégium Tudományos Bizottságával

2.8.                     együttműködés a DE HÖK szervezetével.

  1. Az Elnök hatáskörébe tartozik az Elnökség és a Közgyűlés összehívása, üléseik vezetése.
  2. Az Elnök feladatait és jogkörének gyakorlását az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Alelnök veszi át, kivéve azon eseteket, ahol ezt az SZMSZ kifejezetten tiltja.
  3. Az Elnök a Szakkollégium Vezetőtanárával az éves rendes Közgyűlésre beszámolót készít a Szakkollégium működéséről, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

 

 

 

 

 

11. §

Az Elnökség ülései

  1. Az elnökségi üléseket az Elnök hívja össze és vezeti le legalább kétheti rendszerességgel. Az ülések időpontjáról, helyéről, napirendjéről a beterjesztett javaslatokat megjelölve, írásban, akár elektronikus úton is értesítenie kell az Elnökség tagjait az egyes ülések előtt legalább két nappal. Az Elnök távollétében az Alelnök kötelessége a gyűlések összehívása és levezetése.
  2. Az elnökségi ülések zártkörűek, rajta az Elnökség tagjain kívül csak az Elnökség által meghívottak vehetnek részt.
  3. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjai több mint 50%- a jelen van.
  4. Ha az Elnökség az ülés időpontjától számított fél órán belül nem válik határozatképessé, vagy az ülés megkezdése után határozatképtelenné válik, akkor az elnökségi ülést 3 napon belül újra össze kell hívni.
  5. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítvány újratárgyalandó, majd a szavazást meg kell ismételni ugyanazon vagy a következő elnökségi ülésen.
  6. Amennyiben a megismételt szavazás sem hoz döntést, akkor az indítvány csak új ülésen tárgyalható.
  7. Titkos szavazással hoz határozatot az Elnökség személyi kérdésekben, illetve ha legalább három tagja azt indítványozza.
  8. Ha az Elnökség tagja az elnökségi ülések több mint 25 %-án nem vett részt, az Elnök kezdeményezheti az elnökségi tag visszahívását, és az általa betöltött posztra új személy választását. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt.

 

 

12. §

Az Elnökségi tagok megválasztása

  1. A Közgyűlés időpontjának kihirdetése és a Közgyűlés időpontja között a rendes tagok elnökségi tagjelölteket állíthatnak az elnökségi posztokra. Elnökségi tagnak a Szakkollégium minden rendes tagja választható, aki legalább egy éve tagja a Szakkollégiumnak.
  2. A jelöltté válás feltétele, hogy a Szakkollégium legalább egy rendes tagja vagy oktatója írásban jelölje a jelöltet, és a jelölt a jelöltséget a Közgyűlésen elfogadja.
  3. A jelölésnek tartalmaznia kell a jelölt nevét, továbbá az elnökségi posztot, amelyre a jelöltet jelölik.
  4. Elnökségi taggá az az öt személy válik, aki a jelenlévőktől megkapta a szavazók egyszerű többségi szavazatát.
  5. Amennyiben valamelyik elnökségi poszt esetében egyik jelölt sem kapja meg az egyszerű többségi támogatást, akkor második fordulót kell tartani az adott poszt két legtöbb szavazatot kapott jelöltje között.
  6. Szavazategyenlőség esetén a kérdéses személyekről új szavazás keretében kell dönteni.
  7. Amennyiben nem töltenek be minden elnökségi posztot, úgy ezek betöltésére a Közgyűlést levezető Elnök új Közgyűlést hirdet meg, melyet az eredeti Közgyűléshez képest 15 napon belül kell megtartani.

 

 

13. §

Tudományos Bizottság

A Tudományos Bizottság a Szakkollégium legfőbb szakmai testülete.

  1. A Tudományos Bizottságnak (továbbiakban Bizottság) öt tagja van.
  2. A Bizottság tagjai:

2.1.                     a Szakkollégium mindenkori Vezetőtanára,

2.2.                     a Szakkollégium két oktatója,

2.3.                          a Szakkollégium két rendes tagja

  1. A Bizottság mindenkori elnöke a Szakkollégium Vezetőtanára.
  2. A Szakkollégium két rendes tagját az Elnökség jelöli a posztra, de a Közgyűlés szavazata alapján kerülnek a Bizottságba.

4.1 A Tudományos Bizottság hallgatói tagjai közül az egyik az Elnökség tagja, a másik bármelyik rendes tag lehet.

  1. A két oktatót az oktatók jelölik ki maguk közül és egyszerű többséggel szavazzák meg, hogy közülük kik kerülnek be a Bizottságba.
  2. A Bizottság elnöke kihirdeti a Bizottság megalakulását és közli a Szakkollégium tagságával a Bizottság tagjainak nevét és elérhetőségét.
  3. A Tudományos Bizottság feladata és hatásköre:

7.1.                     a Szakkollégium szakmai- tudományos munkájának megtervezése és koordinálása,

7.2.                     javaslattétel a Szakkollégium vezetőjének és helyettesének személyére,

7.3.                     a szakirányú programok, előadássorozatok véleményezése,

7.4.                     a hallgatók által választott kutatási témák véleményezése és a hallgatók által végzett kutatói és színházi műhely-munka értékelése,

7.5.                     közreműködés felkérés szerint a Felvételi Bizottság munkájában és a fegyelmi eljárásokban.

  1. A Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az ülések összehívása a Bizottság elnökének feladata.

 

 

14. §

 Felvételi Bizottság

1. A Felvételi Bizottságnak 3 tagja van. A tagok: a Tudományos Bizottság egyik oktató tagja, az Elnökség egyik tagja és egy külső színházi szakember.

  1.       2.  Feladatai:

- megszervezi és lebonyolítja a felvételi eljárást

- kiírja a pályázatot

- kidolgozza a felvétel kritériumrendszerét

- elbírálja a jelentkezők által benyújtott írásbeli munkákat

- szóbeli meghallgatást tart a jelentkezőknek

- döntést hoz a hallgatók felvételéről

- írásban értesíti a pályázókat és nyilvánosságra hozza a felvételi eredményét

- elbírálja a régi tagok tagságot megújító kérelmét

15. §

A Szakkollégium felvételi rendje

 

  1. A Szakkollégium a szakkollégiumi férőhelyek betöltésére minden évben nyílt pályázatot ír ki, amelyet a Szakkollégium, a DE és a TEK honlapján tesz közzé.

2. A Szakkollégium rendes tagjainak száma maximum 30 fő.

3. Az új jelentkezők felvételéről a Felvételi Bizottság dönt. (A Felvételi Bizottság összetételéről lásd a 14.1. §.)

4. A felvételi vizsga követelményei:

4.1 egy a pályázati kiírásban megadott határidőig írásban benyújtott színházi    előadáselemzés,

4.2 felvételi elbeszélgetés a Felvételi Bizottság tagjaival.

5. A felvételét kérő hallgató értékelése pontrendszer alapján történik. A felvétel pontrendszerét a Felvételi Bizottság a felvételi meghirdetését megelőző ülésén határozza meg.

6. A Felvételi Bizottság a felvételizőt írásban értesíti a felvételin elért eredményéről.

 

7. A Szakkollégium a felvettek listáját a fenti fórumokon legkésőbb a szemeszter végén nyilvánosságra hozza.

 

8. A felvételi eljárás mindenkor a tanév második szemeszterében zajlik, s a felvételt nyert új hallgató az új tanév kezdetével válik – a fent megfogalmazott kritériumok teljesítése esetén (lásd 4.§ 3.) – a Szakkollégium rendes tagjává.

 

 

  1. A Szakkollégium Felvételi Bizottsága szükség esetén az őszi szemeszter elején pótfelvételit hirdethet a rendes felvételivel azonos kritériumokkal.

 

10. A Szakkollégium régi tagja a következő tanévre akkor maradhat a Szakkollégium tagja, amennyiben tagságának megújítási kérelmét a Szakkollégium vezetőségének (Tudományos Bizottság és Elnökség) a pályázati határidőig írásban benyújtotta és a szakkollégiumi tagság követelményrendszerét (lásd 16. §) teljesítette.

 

 

16. §

A Szakkollégium követelményrendszere

  1. A Követelményrendszer a Tudományos Bizottság és az Elnökség által kidolgozott szakmai követelményrendszer, amely érvényes a Szakkollégium minden rendes tagjára.
  2. A Követelményrendszer  kialakítása:

2.1                       A Tudományos Bizottság és az Elnökség  részvételi pontértéket rendel minden, a félév során zajló kurzushoz, szakmai programhoz annak tartalmi szempontjait figyelembe véve.

2.2                       A Tudományos Bizottság szakmai pontértéket rendel minden, a félév során teljesített tudományos munkához, publikációhoz.

2.3                       Az Elnökség szervezői pontértéket rendel minden, a félév során zajló programhoz, kurzushoz annak összetettségét alapul véve.

2.4                       Az Elnökség és a Tudományos Bizottság pontértéket rendel minden, a félév során teljesített színházi gyakorlati munkához.

2.5                       Az Elnökség és a Tudományos Bizottság meghatározza a 16. § 2./1., 2., 3. és 4. figyelembevételével azt a minimális pontszámkövetelményt, melyet a Szakkollégium rendes tagjaival szemben támaszt. Ez a kurzusok és a színházlátogatások esetében azt jelenti, hogy azok minimálisan 75%-án részt kell vennie a rendes tagoknak.

  1. A Kritériumrendszer követelményei akkor tekinthetőek teljesítettnek, ha a 16. § 2/ 5. szerinti minimális pontszámot rendes tag elérte, és a megszerzett pontok közül legalább egyet szervezői tevékenységért kapott. Ez azt jelenti, hogy a Szakkollégium rendes tagjainak aktívan ki kell venniük a szerepüket a kurzusok, workshopok, tréningek, színházlátogatások, kirándulások szervezéséből.
  2. A Szakkollégium a követelményrendszer teljesítése esetén a Szakkollégium rendes tagjának a tanulmányok elvégzését igazoló dokumentumot ad ki.

 

 

17. §

A szakkollégiumi tagság megszűnése

 

1. A tagsági jogviszony a tag kilépésével, kizárásával, halálával szűnik meg. A hallgatói jogviszony megszűnésével is megszűnik a tagsági jogviszony, kivéve a 4. § 7. és 9. pontjában szabályozott eseteket.

2. A tag kilépési szándékát írásban köteles közölni a Szakkollégium vezető testületeivel, a Tudományos Bizottsággal és az Elnökséggel. Tagsági jogviszonya az adott nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

3. A tag kizárása az alábbi esetekben következik be:

3.1 Az Elnökség minősített többséggel dönt a tag kizárásáról, melyre akkor kerülhet sor, ha a tag súlyosan megsérti az SZMSZ rendelkezéseit.

3.2 A rendes tag nem teljesítette a Követelményrendszer követelményeit két egymást követő félévben.

3.3 A rendes tag egy félévben nem teljesített egy szakmai pontot sem (Kivételt jelentenek a szabály alól az ösztöndíjjal külföldi tanulmányokat folytató rendes tagok.).

 

18. §

A Szakkollégium törvényes képviselete

1. A Szakkollégium képviseletét szakmai és tudományos kérdésekben a Vezetőtanár, egyéb kérdésekben az Elnök látja el.

2. A Szakkollégium képviseletét a Debreceni Egyetemen, annak szakmai fórumain köztestületeiben, köztestületei előtt (pl. Tehetségtanács) és más Egyetemen kívüli szakmai fórumokon, tárgyalásokon – amennyiben erre külön rendelkezés nincs, illetve amennyiben az adott helyzet másképp nem kívánja – a Vezetőtanár látja el.

3. A hallgatói önkormányzati, szakmai, szakkollégiumi fórumokon a Szakkollégium képviseletét– amennyiben erre külön rendelkezés nincs, illetve amennyiben az adott helyzet másképp nem kívánja – az Elnök látja el.

4. A Szakkollégiummal kapcsolatos dokumentumokat az Elnök és a Vezetőtanár együttesen látják el aláírásukkal.

 

19. §

Kiegészítő rendelkezések

  1. A Szakkollégium hallgatóinak hivatalos tájékoztatási csatornája a piszszhallgato@googlegroups.com elektronikus levelezési lista.
  2. A levelezési listát az Elnökség kommunikációs ügyek intézésével megbízott tagja koordinálja

 

 

PISZSZ Tisztviselői

In CategorySzervezeti
ByVeisz Betti

A Pálffy István Színházi Szakkollégium 2011. szeptember 22-én lezajlott Közgyűlés szavazásai alapján az

Elnökség tagjai:

Elnök: Nagy Sára

Alelnök, Szakmai és tudományos munkáért felelős tag: Veisz Bettina

Belső kommunikációért felelős tag: Somoskői Beáta

Gazdasági ügyekért felelős tag: Nagy Máté

Külső kapcsolatokért felelős tag: Farkas Evelin

Az oktatói ülés által választott, és a Közgyűlés által megszavazott tagjai a

Tudományos Bizottságnak:

Vezetőtanár: Dr. Balkányi Magdolna

Az oktatói kar delegáltjai:

Dr. Puskás István

Dr. Bódi Katalin

A diák Elnökség delegáltjai:

Veisz Bettina

Farkas Evelin

Szakkollégiumi Fórum – 2011. október 20.

In CategoryHírek
ByVeisz Betti


 A Pálffy István Színházi Szakkollégium 2011. október 20-án Szakkollégiumi Fórumot szervez.

A helyszín a Debreceni Egyetem Főépületének XI-es előadója. (III. emelet)

Az est meghívott vendége a budapesti Rajk László Szakkollégium.

Az esten előre láthatóan nyolc szakkollégium fog bemutatkozni egyenként 10-15 percben.
A program terveink szerint az alábbiak szerint tevődne össze:
- megnyitó gondolatok a szervezőkrészéről néhány percben
-Sántha Kálmán Szakkollégium bemutatkozása
-Tormay Béla Szakkollégium bemutatkozása
-BCE Rajk László Szakkollégium bemutatkozása
-Boldog Terézia Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium bemutatkozása
SZÜNET kb. 10 perc
-Hatvani István Szakkollégium bemutatkozása
-Kerpely Kálmán Szakkollégium bemutatkozása
-Gulyás György Szakkollégium bemutatkozása
-Márton Áron Szakkollégium bemutatkozása (?)
-Pálffy István Színházi Szakkollégium bemutatkozása

Szeretnénk, ha ez a program egy komolyabb együttműködésnek az első lépcsője lenne

a Debreceni Egyetem szakkollégiumai között.

Múltba Merengő – Nyata

In CategoryHírek
ByVeisz Betti

Múltba Merengő

Beszámoló a NYATÁról

NyATA 2011. július 14- 18., Nagyvárad

(beszámoló)

A szakkollégiumok nemzetközi konferenciáját idén 14. alkalommal rendezték meg. A NyATA története visszavezethető a rendszerváltás előtti időkig, egészen pontosan 1985- re. Ekkor Szarvason tartották néhány budapesti szakkollégium részvételével. ’85- ben még –akárcsak az egész mozgalom–, erősen politikai színezetű volt a rendezvény. A rendszerváltás óta, ahogyan az egész szakkollégiumi mozgalom ez is megváltozott. Ma a Kárpát- medence szakkollégiumainak tagjait várja a rendezvény egy sokszínű és sokoldalú programsorozatra, hogy erősödjön a kapcsolat a különböző szakkollégiumok között. Ilyenkor lehet látni, hogy a szakkollégiumi mozgalom élő legendája, Chikán Attila milyen jól fogalmaz, amikor azt mondja: „Virágozzék száz virág!”

Ahány szakkollégium létezik a Kárpát- medencében, annyiféle hagyomány alakult ki az utóbbi évtizedek folyamán. Nagyváradon nem száz virág, hanem 37 szakkollégium mintegy 170 szakkollégistája gyűlt össze, hogy együtt töltsön néhány napot a nyáron. A 2011- es NyATA fő üzenete és témája a következő volt: „Határtalan hálózatok”.

Július 14- én a Plenáris ülésen Chikán Attila a Rajk László Szakkollégium alapítója tartott előadást a szakkollégistáknak: A szakkollégiumok, mint emberi és intézményi hálózatok. Hol vannak a határok? címmel. Előadásában röviden felvázolta a szakkollégiumok kialakulásának történetét majd pedig arról beszélt, hogyan gondolkodhatunk ma a szakkollégiumokról. Először felvázolt egy nagyon optimista álláspontot, majd pedig egy pesszimistát is a hallgatóság felé. Végül mindkét érvrendszert egymás mellé állítva elmozdulási lehetőségeket vázolt fel a szakkollégistáknak. Előadásában jelezte, hogy az utóbbi időszakban rengeteg új dolog történt (Interkoll reform, Akkreditáció stb.) és elmondta ezek a folyamatok jól mutatják, hogy a szakkollégiumi mozgalom mindig képes az aktuális kihívásokra válaszolni.

Július 15- én délelőtt Civilszervezetek hálózata címmel volt kerekasztal beszélgetés, amely elsősorban azt mutathatta meg a szakkollégistáknak, hogy amikor ki kerülnek a szakkollégiumokból, hogyan válhatnak civilként felelős értelmiségivé. Délután Művészeti Kerekasztal várta az érdeklődőket, melynek témája Művészetek határon innen és túl volt. A téma sokat sejtetett és a beszélgetésben részt vevők neve is izgalmakat ígért a hallgatóság számára. Angi István zeneesztéta végül megfogalmazta a részt vevők számára, hogy Kodály a világ minden pontján Kodály marad. A művészetben nem a politikai határok fogják meghatározni, hogy mi meddig tart, hanem az, hogy mi értelmezők, befogadók vagy, ahogyan a beszélgetés egyik részt vevője fogalmazott fogyasztók, hogyan állunk hozzá a művészethez. Izgalmas vita alakult ki például a körül, hogy mindezt hogyan és hány féleképpen tehetjük meg.

Ezzel a beszélgetéssel párhuzamosan elsősorban közgazdászok számára tartottak egy másik előadást az erdélyi vállalkozásokról. A nap további programjai is elsősorban a közgazdászok számára nyújtottak izgalmat, hiszen Csaba László tartott előadást Európa válsága és a megoldás lehetősége címmel a szakkollégistáknak. Este szintén az ő részvételével volt beszélgetés Kutatói pálya, értelmiségi lét címmel.

Szombaton délelőtt ismét a közgazdászok örülhettek, hiszen a délelőtti előadás elsősorban nekik szólt Üzleti együttműködések a Kárpát-medencében címmel. Délután Szakkollégiumi Fórumot tartottak, amelyen minden részt vevő egy műhelybe került. A téma a szakkollégiumok közötti együttműködés volt, melyet az 5 műhely segítségével 5 részterületre bontottak fel. Az eredményeket egy kiadványban fogják publikálni. Minden műhely 3 oldalas beszámolót kell, hogy készítsen.  Este Bizalmi kapcsolatok a társadalomépítésben címmel hallgathattak a szakkollégisták előadást.

Vasárnap délelőtt Interkoll volt, melyen az ASEB (Akkreditációt Segítő Eseti Bizottság) és a KEB (Kommunikációs Eseti Bizottság) tartottak beszámolót a szakkollégiumoknak. Az ASEB az akkreditáció folyamatáról, míg a KEB a NEFMI- vel való kommunikációjáról beszélt. Mint megtudtuk, e héten hétfőn megy a KEB tárgyalni a minisztériumba, az ASEB pedig beszámolt az Akkreditációs Bizottság első üléséről és annak eredményeiről. Ez alapján tudható, hogy az Akkreditációs Pályázatot szeptember elején fogják kiírni. Mint megtudtuk Szendrő Péter AB tag közbenjárásának köszönhetően 5 millió Forintot fognak elkülöníteni a szakkollégiumok akkreditációjára.

ASEB tagok:

Égő Áron (PTE Kerényi Károly Szakkollégium)

Nagy Sára (DE PISZSZ)

Rákosfalvi Gergely (Luther Márton Szakkollégium)

Szatmári Tamás (BME Simonyi Károly Szakkollégium)

Trombitás Mónika (ELTE Bibó István Szakkollégium)

KEB tagok:

Kovács Dávid (BCE Rajk László Szakkollégium)

Radnai Rita (BCE Széchenyi István Szakkollégium)

Tiba Márton (ELTE Bibó István Szakkollégium)

 

(a találkozóról bővebben a nyata.ro oldalon)